A HUN-REN–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport eredményei

A nagyívű projekt központi kérdésének tekintette a 19. századi Habsburg Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia keretei között alkotmányos helyét kereső Magyarország jogalkotásának, jogalkalmazásának és a jogtudomány önállóságának vizsgálatát. A 2019-ben, még a Magyar Tudományos Akadémia pályázati rendszerében támogatást elnyert pályázat kitűzött célja a Magyarország történelmében és közjogi tudományosságában folyamatosan jelen lévő szuverenitás és függetlenségi eszme kérdésének jogtörténeti megközelítésű értelmezése volt. Ebben a körben is különleges figyelemmel a jog fejlődésére és fejlesztésére, az írott és íratlan jog alakulására, a külhoni hatások és a magyar jogi tradíciók egymásra hatásának, estleges konfliktusainak kérdésére.

A lefolytatott hatesztendős kutatómunka igazolta, hogy a 18–19. századi magyar jog megújulásának alapjává lett az az adaptációs folyamat, amely a 19. század nagy jogászgenerációinak zsenijével és professzionális aprómunkájával támogatta a karakteresen hazai alapokon épülő, korszerű európai jogharmonizációt.

A kutatás a szuverenitás sajátos, jogközpontú vizsgálata során számos vonatkozásában dokumentálta, hogy a nemzetek feletti szerkezetbe illesztett nemzetállam jogfejlődése mennyiben számíthatott az autonóm út esélyeire, függetlenségre, s mennyiben és főként hogyan befolyásolták nemzetközi vagy államkapcsolati elkötelezettségei, modernizációs igényei a jog alakulását.

A HUN-REN–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport projektje véget ért, a kutatás azonban folytatódik további kutatók csatlakozásával az ELTE ÁJK Jogtörténeti Kutatások keretében. E folyamatosság mutatkozik meg abban, hogy a Jogtörténeti Szemle 2025. évi 1. lapszámában a Kutatócsoport tagjai és együttműködő kutatói által elért eredmények, valamint további, a szuverenitás és a mintakövetés témájához kapcsolódó tanulmányok jelentek meg.

A publikációk a Jogtörténeti Szemle ELTE Open Journal System felületén elérhetők: https://ojs.elte.hu/jsz/issue/view/871.