Jogtörténeti Értekezések 68.
A kötet szerkesztői: Burger Borisz Bendegúz, Heil Kristóf Mihály és Szivós Kristóf. A szakmai munka főkoordinátora Heil Kristóf Mihály, a kutatócsoport tagja volt.
A Jogtörténeti Értekezések sorozat immár 68. köteteként megjelent kiadvány a fiatal jogtörténész nemzedék legújabb kutatásait tárja az olvasó elé. A sorozat alcíme – „Szemelvények egy új jogtörténész generáció kutatásaiból II.” – arra utal, hogy a kötet nem egyetlen témát dolgoz fel, hanem a szerzők személye adja a rendező elvet: minden tanulmányt a Magyar Jogtörténész Egyesület tagjai jegyeznek.
A szerzőgárda sokszínűsége már a tartalomjegyzékből is kitűnik. A teljesség igénye nélkül: Bathó Gábor Mária Terézia 1774-es tengeri jogi ediktumát elemzi, Beke-Martos Judit az Egyesült Államok első alkotmánya, a Konföderációs Cikkelyek hiányosságait vizsgálja, míg Czifra Botond a fizetésképtelenség korai szabályozásáról ír. Deák Ádám az 1832–36-os országgyűlés királyi címhasználati vitáit mutatja be, Frey Dóra a bukovinai székelyek 1941-es és 1945 utáni letelepítésének jogi hátterét, míg Képessy Imre az ági öröklés intézményének megszületését dolgozza fel.
A klasszikus római jog is helyet kapott a kötetben: Giovannini Máté a mandatum és a negotiorum gestio társadalomtörténeti jelentőségét tárgyalja. Heil Kristóf Mihály saját tanulmányában a nemesi vármegye 18. század végi rendezési kísérleteit elemzi. A további írások a magyar kodifikáció történetének vitáit, a tisztességtelen verseny jogi szabályozását, II. András törvényalkotói tevékenységét vagy éppen a romániai munkajog fejlődését mutatják be.
A kötet előszavában Heil kiemeli: az új jogtörténész generáció tagjai nem csupán a hagyományos intézménytörténeti elemzést végzik el, hanem kritikai szemlélettel közelítenek a múlt normarendszereihez, és új értelmezési lehetőségeket kínálnak. A tanulmányok egy része kevésbé ismert fejezeteket tár fel, más részük a közismert jogintézményekhez ad új szempontokat.
Az új kötet jelentőségét több szempont is erősíti. Egyrészt dokumentálja a bő két éve alakult Magyar Jogtörténész Egyesület fiatal kutatóinak munkáját, akik rövid idő alatt immár második közös kötetüket jelentették meg. Másrészt a tanulmányok olyan kérdéseket vetnek fel – a tengeri jog kodifikációjától a szólásszabadság kommunista kori korlátozásáig –, amelyek a magyar jogfejlődés és a nemzetközi párhuzamok szempontjából is tanulságosak.
A Szokásból törvény tehát nem csupán tudományos közlemény, hanem a fiatal jogtörténészek közösségépítő munkájának eredménye is. A kötet olvasmányos stílusban, mégis szigorú tudományos alapossággal készült, így a szakma képviselői mellett a jog iránt érdeklődő szélesebb közönség számára is ajánlható.
A szerkesztők reményei szerint a könyv hozzájárul ahhoz, hogy a magyar és nemzetközi jogtörténet eddig kevésbé ismert rétegei nagyobb figyelmet kapjanak, és ösztönzőleg hasson mind a jogászképzésben, mind a történeti kutatásokban.
A kötet megrendelhető a Gondolat Kiadó honlapján és hamarosan a nagyobb könyvesboltokban.