Jogtörténeti Értekezések 69.

2025.08.31.
Jogtörténeti Értekezések 69.
Újabb jelentős állomásához érkezett a fiatal jogtörténész nemzedék munkája: a Gondolat Kiadó 2025-ben jelentette meg a Jogtörténeti Értekezések sorozat 69. kötetét „A magyar jog modernizációja és szuverenitása. Szemelvények egy új jogtörténész generáció kutatásaiból III.” címmel.

A kiadvány a Magyar Jogtörténész Egyesület és az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékén működő Jogtörténeti Kutatások műhelyének szakmai együttműködésével jött létre, a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával. A kötet szerkesztői a kutatócsoport tagjai: Heil Kristóf Mihály és Kovács-Szépvölgyi Enikő.

A gyűjtemény középpontjában két fogalom áll: a modernizáció és a szuverenitás. Az előszó szerint e kategóriák nemcsak párhuzamosan formálták a magyar jogfejlődést, hanem kölcsönhatásban alakították az állam és a jog arculatát a 18–20. században. A szerzők tanulmányai egyaránt feltárnak kevésbé ismert forráscsoportokat és új értelmezési lehetőségeket kínálnak a történeti alkotmány, a közszolgálati jog vagy éppen a kodifikációs törekvések vizsgálatában.

A tartalom rendkívül sokszínű: László Balázs az Árpád-kori államiság belső és külső szuverenitásáról ír, Rácz Balázs Viktor a cirkálás intézményének statáriális jellegét elemzi, míg Beke-Martos Judit a függetlenség és modellkövetés nemzetközi összefüggéseit vizsgálja. Heil Kristóf Mihály tanulmánya a reformkor első felének jogpolitikai fordulatait mutatja be, Czifra Botond a Codex Cambio-Mercantilis csődjogi szabályait értelmezi, Deák Ádám pedig egy vármegyei reflexiót elemez a rendszeres bizottsági munkákhoz kapcsolódva.

A dualizmus kori jogélet és a századforduló intézményi változásai is hangsúlyosak: Megyeri-Pálffi Zoltán a bírósági ügyvitel modernizációját mutatja be, Képessy Imre a horvát jogfejlődésre gyakorolt magyar hatásokat vizsgálja, míg Kovács-Szépvölgyi Enikő a közigazgatási gyermekvédelem korszakos jelentőségét emeli ki. A tanulmányok sorát a nemzetközi szerződéses kapcsolatok, a kiegyezés jogi megítélése, a közszolgálati szabályozás, valamint a prostitúció és a közoktatás kérdéseit feldolgozó írások teszik teljessé.

A Jogtörténeti Értekezések újabb darabja tehát egyszerre reflektál a magyar jog történeti rétegeire és napjaink vitáira: miként értelmezhető a nemzeti szuverenitás és a jog modernizációja a mai és történeti alkotmányos gondolkodásunkban.

A kötet megrendelhető a Gondolat Kiadó honlapján és hamarosan a nagyobb könyvesboltokban.

https://gondolatkiado.hu/webshop/jog/a-magyar-jog-modernizacioja-es-szuverenitasa-szemelvenyek-egy-uj-jogtortenesz-generacio-kutatasaibol-III/