Domaniczky Endre: Határterületeken

A könyv a szerzőnek az elmúlt évtizedben megjelent tanulmányai közül válogat, alapvetően négy témakörhöz illeszkedve. A kötet első és második fejezetében található írásai egy része a közigazgatás és a civil szektor közötti kapcsolatrendszer jogtörténeti és közigazgatási jogi oldalát járják körül. Több tanulmányában is vizsgálja az egyesülési jog magyarországi fejlődését, illetve bemutatja a kivételes hatalom magyarországi szabályozásának történetével kapcsolatos vizsgálódásait is. A kötetben közölt tanulmány egy hosszabb áttekintés első fejezete.  A szerző a 2010 és 2020 közötti évtized nagy részét (2011-2015, 2018-2019) a szerző konzuli szolgálatban különböző ausztráliai állomáshelyeken töltötte. Diplomáciai munkája során közelebbi kapcsolatba került a nemzetközi joggal, így a kötet harmadik fejezetében található publikációk elsősorban a konzuli jog, illetve a külügyi igazgatás területéhez kapcsolódnak. A szerző az Ausztráliában töltött idő alatt közelebbi kapcsolatba került a magyar diaszpórával, és ennek nyomán - elsősorban a térség őslakos közösségeivel kapcsolatos helyi szabályozás kutatása során - a  kisebbségi jogok, a kulturális identitás témaköreivel. Az ausztrál bevándorlási politikát tanulmányozva a szuverenitás, bevándorlás, emberi jogok kérdésköre is foglalkoztatni kezdte, amelyet a déli kontinensen az angolszász jogi hagyományokra tekintettel is az Európában szokásostól eltérő megközelítéssel tárgyalnak. Ausztrália ugyanis egy kétszáz éves államtól szokatlanul mozgalmas alkotmánytörténettel is rendelkezik. A kisebbségek és őslakos közösségek elismerése, jogegyenlőségük megteremtése pedig nem csupán jogtörténeti kuriózum, de egyes elemeiben akár az európai uniós vagy a magyar nemzeti jogalkotás számára is jó gyakorlatként szolgálhat. A kötetet az ausztrál alkotmány- és jogtörténet jelentős dokumentumainak első magyar fordítását tartalmazó szöveggyűjtemény egészíti ki. Ez a munka témaválasztását és szerkezetét tekintve is határterületeken mozog, miközben mindvégig jogi szempontból próbál bemutatni egy európai fogalomrendszerrel nehezen megragadható országot és térséget. A könyv utolsó fejezetében, amely a "Határterületeken" címet viseli, a szerzőnek a magyar diaszpóra múltjával kapcsolatos - a jogtörténet, a nemzetközi jog és a történettudomány perifériáján mozgó - néhány cikke helyet kapott. 

Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, Budapest, 2021.

Lőrincz József - Mezey Barna: A magyar börtönügy története

A magyar börtönügy története című kötet az első tankönyvi kísérlet a hazai börtönügy történetének átfogó feldolgozására, amelyet elsősorban az egyetemi szintre emelkedett büntetés-végrehajtási szakmai képzés igényeinek megfelelően készítettek a szerzők. A tankönyv a szakma történelmi gyökereinek, a szabályozás, a tudományos gondolkodás, a szervezet- és intézményrendszer, illetve működésének bemutatásával a börtönügyről rendelkezésre álló ismeretanyag elmélyítéséhez járul hozzá. Előkészíti, valamint megkönnyíti a hatályos szabályozás és reáliák megértését, feldolgozását. E könyv a szakmában dolgozók és az érdeklődők számára is eligazodást nyújthat. Elősegítheti a büntetés-végrehajtás szakmai jellegének erősítését, azt, hogy a börtön, amely intézmény korábban csak az elvonásokra, a fogvatartottak mély alávetésére vagy csupán meg őrzésükre helyezte a hangsúlyt, mára az elítéltek készségeinek és képességeinek fejlesztésére is irányítsa erőforrásait, javítva a fogvatartottak társadalomba vissza-térésének esélyét, valamint lehetőséget kínálva önmaguk megváltoztatására.

Dialog Campus, Budapest, 2019.

Nagy Janka Teodóra - Sztojka-Kovács Petra: Romológiai alapismeretek,  Közelítések a cigány közösségi kultúrához

Ez a rendhagyó tananyag arra vállalkozik, hogy megismertesse az olvasót, köztük a pedagógusképzés hallgatóit a cigány közösségekre vonatkozó alapvető fogalmakkal, közösségi kultúrájuk vizsgálatának antropológiai és néprajzi szemléletével. A cigányság történeti és táji tagolódásának bemutatását követően jelen időben vizsgálja helyüket, szerepüket a mai magyar társadalomban. Nem kerüli meg az újra és újra megfogalmazódó dilemmákat sem (pl. a cigányság kultúrája etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája, asszimiláció vs. szegregáció). A jogász-néprajzos professzor szemléleti alapként a megismerést és a megértést hangsúlyozza társadalomtörténeti (jogtörténeti, jogi kultúrtörténeti, jogi néprajzi és jogi antropológiai) kutatásai alapján. Szerzőtársként a PTE KPVK a Tolna megyei Ozorán élő szociális munkás hallgatója pedig hitelesen mutatja be saját cigányközössége életét: elsősorban az egyént- és közösséget formáló ünnepeket, a család szerepét emelve ki a generációs változások folyamatában. A szerzők bíznak abban, sikerül a cigányközösségekről a legfontosabb alapismeretek átadni a pedagógusképzés hallgatóinak – a jegyzet végén olvasható klasszikus szakirodalom mellett az internet információs lehetőségeit és a személyes tudást, tapasztalatot is felhasználva.

Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2019.

Képes György: A Dán Királyság alkotmánytörténete a kezdetektől 1848-ig

A Dán Királyság kontinensünk talán legrégibb, jogfolytonosan létező állama: az 1972 óta uralkodó II. Margit családfája a 10. század legendás királyaiig, Kékfogú Haraldig és apjáig, Öreg Gormig vezethető vissza egyenes ágon. Mindez önmagában is felkeltheti a magyar olvasó érdeklődését az ország iránt, de a két ország közötti történelmi párhuzamok sem kevésbé izgalmasak.

Dániában és Magyarországon szinte egy időben történik meg a kereszténység felvétele és jön létre a nyugati típusú monarchia. Pár évszázaddal később a királyi hatalom korlátozása is hasonló okokból megy végbe, bár az eredmény különböző: míg nálunk a rendi gyűlés, Dániában az országtanács képezi a királyi hatalom fő ellenpontját. A kora újkori Magyarországon a Habsburgok abszolutisztikus törekvései elbuknak a rendek ellenállásán, Dániában viszont a svédekkel szembeni vesztes háborúk a fiskális-katonai állam szükségességét támasztják alá, melynek egyedülállóan erős változata jön létre az 1660-as években. 1848 márciusában aztán mindkét országot eléri az európai forradalmi hullám: a békés körülmények között létrejött alkotmányos monarchia Magyarországon a rendi képviseleti, Dániában az abszolút monarchia kormányformáját váltja fel.

A közös kiindulópont, a hasonló kérdésekre adott, sok esetben hasonló válaszok különleges színt kölcsönöznek számunkra Dánia alkotmánytörténetének tanulmányozásához, miközben az eltérő társadalmi és gazdasági fejlődésből fakadó, különösen az újkorban szembetűnővé váló különbözőségek azt segíthetnek megérteni, miképpen és milyen okok miatt távolodott el egymástól az évszázadok során Gorm és Harald, illetve Géza és István egykoron egymással szinte párhuzamosan fejlődő állama. Ehhez az intellektuális utazáshoz kíván hozzájárulni a jelen kötet.

ISBN 978 963 312 301 0 - ELTE Eötvös Kiadó, 2019, 299 p.

Mezey Barna: A börtönügy a 17–19. században. A börtön európai útja

A 16–17. század nagy társadalomformáló folyamatai és mozgalmai, a reformáció, az ipari fejlődés, a kereskedelem kiszélesedése, a polgári értékek térnyerése, a szociális gondoskodás középkori formáinak csődje és az új megoldások keresése, a kriminalitás struktúrájának átalakulása elérte a büntetési rendszert is. A szabadság-érték megjelenése a törvénykezési gyakorlatban és a humanizálási törekvések egyaránt a tömlöcügy megújítása irányába hatottak. Új eljárások, új bűnözőkép és büntetésfelfogás, új értelmezésű fogva tartási funkciók jellemezték a büntetés-végrehajtás gyakorlatát, mely mellé lassan felzárkózott a szakirodalom is, hogy a 18. és a 19. század fordulójára tudományos igényű művelése lehetővé tegye a kodifikációs megfontolásokat is. Ez a fejlődés készítette elő az európai (és magyarországi) börtönügy korszerűsítési folyamatait, megalapozta az amerikai börtönkoncepciók megfogalmazását és az architekturális kísérleteket.

A munka a szerző több évtizedes kutatása, több, e témába vágó monográfiájának foglalataként és közel százötven tanulmánya szintéziseként vázolja föl a börtönügy fejlődésének évszázados európai történetét és fejlődési tendenciáit. A bűnözőkép változásait, a szabadságvesztés-büntetés nehéz térfoglalásának históriáját, a fogvatartottak kezelésének változásait, a reszocializáció, a nevelés, a lelki gondozás, a munkáltatás megjelenését és formaváltozásait, a környezet humanizálását, az építészeti szempontok majd épülettervek és megvalósult konstrukciók hatásait; mindezt kiegészítve a fokozatosan kiépülő szakirodalom, szaktudományosság, a szakmai terminológia és végül a börtönügyi szabályozás (a büntetés-végrehajtási jog) kibontakozásával.

A kötet az európai börtönügy (kivételképpen és kitekintésként más földrészt is érintő) formálódását tárgyalja, melybe illesztve az európai büntetés-végrehajtási tendenciák keretében értelmezi a magyar, némiképp megkésett fejlődés és fejlesztések históriáját. A jelzett időszakot illetően feldolgozza a büntetés-végrehajtás szakmai vonatkozásait és jogpolitikai összefüggéseit, a törekvések jogszabályi megtestesülését és azok gyakorlati hatásait. Fő szempontja a nyugat-európai változások Magyarországra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásainak értékelése, különös tekintettel a büntetőjogi kodifikációkra, a reformkori fogházjavító mozgalmakra, az 1843. évi büntető anyagi jogi és börtönügyi törvényjavaslatokra, Deák Ferenc börtönügyi munkásságára, valamint a magyar büntetés-végrehajtási intézeti hálózat kiépítésére, az 1878. évi kodifikációig és az 1880. évi Házszabályok kibocsátásáig.

ISBN 978 963 693 642 6 - Gondolat Kiadó, 2018, 608 p.

Jogtörténeti Parerga 2.: Ünnepi Tanulmányok Mezey Barna 65. születésnapja tiszteletére

Szerkesztette: Gosztonyi Gergely, Révész T. Mihály

Mezey Barna hatvanöt éves lett, öt év telt el a szakmai munkássága előtt tisztelgő első kötet (Jogtörténeti Parerga) megjelentetése óta. Az olvasó így most a második kötetet tarthatja kezében, amelyben kollégái, barátai és tanítványai köszöntik a jeles évforduló okán az Ünnepeltet!

Ahogy a Jogtörténeti Parerga I. kötetében fogalmaztunk: "Mezey Barna professzor közösségteremtő ereje, személyiségének természetes kisugárzása minden bizonnyal a további évtizedekben is alakítja jogtörténet tudományunk fejlődését." Ehhez kívánunk – e kötet minden közreműködője nevében is – sok erőt, jó egészséget, változatlan munkakedvet és nem utolsó sorban szeretetteljes környezetet!

Kedves Barátunk, Isten éltessen!

ISBN 978 963 284 968 3 - ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2018, 305 p.