TUDOMÁNYOS BESZÁMOLÓ az MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoportjának 2008. évi tevékenységéről
I. A kutatóhely fő feladatai a beszámolási évben
A kutatási tervnek megfelelően a (második) beszámolási esztendőben is párhuzamosan folytatódtak a kutatások a parlamentarizmus, a jogállam és a törvényalkotás (kodifikáció) témakörében.
A parlamentek, pártok, parlamentarizmus témakörében a 2008. esztendőben határozott éves kutatási célmeghatározás szerint folyt a kutatás. Az első esztendő elsősorban anyaggyűjtő-teoretikus tudományos munkálkodása után konkrét célkitűzésnek megfelelően alakult a tudományos kutatás. Ennek keretet „A XX. századi európai parlamentarizmus és a dualizmuskori Magyarország kormányzati rendszere” munkacím adott. Ennek során az egyébként a politika- és köztörténeti szempontból alaposan feldolgozott korszak közjogtörténeti vonatkozásaival foglalkozott a kutatócsoport, mely két szempontból hozott tudományos újdonságot: egyrészt az 1867–1918 közötti korszak kormányformáját nem önmagában, s nem is csupán az 1848-as törvények közjogi konstrukciója alapján (az ahhoz való viszonyában) kísérelte meg értékelni, hanem a XIX. századi európai parlamentarizmus összehasonlító elemzése alapján meghatározott normatív szempontok szerint. Ez a mégoly kiterjedt hazai történeti szakirodalomban sem jelentkező, vagy csak kevéssé és nem kielégítő módon tárgyalt megközelítési mód (kivéve a korabeli brit, illetve osztrák kormányzati rendszerekkel való összevetést) nagy lehetőségeket rejtett magában. A kutatás olyan egységes analitikus keretek és fogalomkészlet alapján igyekezett tisztázni Magyarország korabeli kormányformáját, amelyet az elmúlt években az európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet tárgyában folytatott kutatásaink során alakított ki a kutatócsoport kollektívája, s amely elemzési keret és terminológia mentes a rendszerváltást megelőző korszak történetírására részben jellemző ideológiai elfogultságoktól is. A kutatás jelentős segítséget jelenthet a Magyarország történetében olyan fontos korszak kormányformájának megalapozottabb értékeléséhez, s egyben határozott (újabb) állásfoglalás egy olyan szakmai-történeti (parlamentarizmus-) vitában, amely már a korszakban, elsősorban a XIX. század végén elkezdődött, s amely vita mind a két világháború közötti korszakban, mind pedig 1945 után bizonyos politikai-ideológiai megfontolásokkal és korlátokkal volt terhes. Adalékokkal szolgálhat a mai alkotmányos konstrukció jogi szabályozásához is. A beszámolási időszakban a 2009-ben publikálandó monográfia megalapozását szolgáló tanulmányok születtek (részben publikáltattak, részben pedig megjelenésre várnak).
Európa – régiók – nemzetállamok altéma. A nemzetállam XX. századi fejlődésének alapos vizsgálatához nélkülözhetetlen volt nemzetközi levéltári források felkutatása és tanulmányozása. Ezek rendszerezése és értékelése egy monografikus feldolgozás keretében történt. Feladata volt az altéma résztvevőinek a XX. századi nemzetállamiság történetéhez elengedhetetlen nemzetközi kapcsolatrendszerbe ágyazott magyar alkotmánytörténeti kontextusok feltárása. Az I. világháborút követő folyamatok, melyek egyfelől új nemzetállamok létrehozásához vezettek, másfelől pedig az osztrák-magyar monarchia széteséséhez, illetve Magyarország feldarabolását jelentették, a kutatócsoporti program által gondozott regionális alkotmánytörténet vonatkozásában alapvető változásokat hoztak, melyek különböző, többek között történettudományi és politikai érzékenységek, valamint elfogultságok okán mindmáig kellően fel nem tártak, óriási kihívást jelentettek a kutatók számára. Egyfelől a frissen sarjadt köztársasági törekvések, másfelől a tradicionális alapokon fejlődő jogfolytonosság-konstrukciók ellentmondó szimbiózisában utat kereső kelet-közép-európai régió vizsgálata volt a fő feladat. Tekintettel a téma multinacionalizmusára, a kutatócsoport programmegbeszélésének megfelelően erős nemzetközi együttműködésben készültek az ide vágó tanulmányok. Egyidejűleg megkezdődtek a munkálatok a századvég politikai rendszerének politikai rendszerének feltárására, s az 1986-89-ben bekövetkezett változások államtani vizsgálatára is. Ez a kutatás alapozza meg majd az Európai Unió szupranacionális szervezetté válását, s a megosztott Európa újfenti egységesülését. Az ún. harmadik Európa kivételes állam-jogelméleti és jogtörténeti értékelése ezen a forrásbázison alapul majd.
A kutatócsoport kutatási tematikájának részét képezi a jogbölcseleti alapok (előzmények és jelenkori hivatkozások) feltérképezése is, melyek a jogállamiság elméleti alapvetését szolgálja. Ezzel összefüggésben került sor a jogállamiság problematikájának XII. századi skolasztikus és természetjogi vonatkozásainak feldolgozására, a jogtudományon belül elkülönülő jogelméleti vizsgálatok összefoglalására, valamint a XX. századi európai jogi gondolkodás ún. politikai teológiájának értékelésére.
A kutatási tervbe illeszkedő harmadik altéma, a törvényalkotás (európai joggyakorlat – magyar kodifikációk) körében részben kodifikáció-történeti, részben pedig a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos, s így a jogállamiság kérdését is alátámasztó kutatások folytak. Az általános hatáskörű magyar közigazgatási bíróság létrejöttére, és korabeli külföldi változataira vonatkozó (az előző esztendőben feltárt) nyomtatott források feldolgozása zajlott. A közigazgatási bíráskodás hazai előzményeire, létrejöttére és működésére vonatkozó parlamenti viták legfontosabb dokumentumainak elemzése volt a tematikus feladat. A forrásfeltárás kiterjedt az 1867 és 1896 közötti minden olyan országgyűlési előterjesztésre és vitára, amely – akár közvetlenül, akár közvetett módon – a közigazgatási jogvédelem és a közigazgatási bíráskodás kodifikációjának kérdését érintette. A legfontosabb szaktanulmányok, és az 1880 és 1890 közötti publicisztika közigazgatási bíráskodással kapcsolatos anyagának feldolgozása egészítette ki a kutatási programot. Ennek keretében a Magyar Közigazgatás, a Jogtudományi Közlöny, a Magyar Igazságügy, A Jog, a Magyar Themis, a Pester Lloyd, az Ellenőr, a Pesti Napló legfontosabb – tárgyba vágó – cikkeinek értékelése volt a kitűzött feladat. A pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló törvény előkészítésének, minisztériumi tervezetének és javaslatának feldolgozása és a vonatkozó nemzetközi összehasonlító anyagok feltárására és publikálása jelentette a következő kutatási elemet. A pénzügyi közigazgatási judikatúra értékelése, a bírósági gyakorlat elemzése, és monografikus feldolgozása lett a harmadik cél.
A regionális jogtörténeti kutatásokhoz igazodó jogalkotási programelemzés több ponton kívánta értékelni a magyar joghistória kodifikációs tapasztalatait; ennek megfelelően feladata volt a kutatócsoportnak a reformkori, a dualizmuskori és a XX. századi kodifikációs tevékenység elemzése. Ezen belül kiemelt szempontnak számított egyfelől a jogállamiság garanciális rögzítésének vizsgálata, másfelől az ettől nem túl távolra eső igazságügyi (és büntetőjogi) programok összevetése a tényleges törvényhozói események folyamatával.
II. Az év folyamán elért eredmények, azok társadalmi haszna
A parlamentek, pártok, parlamentarizmus témakörben a monografikus feldolgozás érdekében feltárt források és adatbázis kialakítása volt a fő cél, melynek során több mint 50 magyar szakirodalmi forrás, továbbá levéltári forrásanyagok kerültek kiértékelésre. Megtörtént 32 idegen nyelvű forrásmunka feldolgozása is angol, német és francia nyelvterületről. Az Országos Levéltár, az Országgyűlési Könyvtár, az Egyetemi és az ELTE Jogi kari könyvtár mellett fő forrása a kutatásnak a Max Planck Institute für ausländisches und öffentliches Recht volt. A téma kutatásának eredményeképpen sikeres habilitácós eljárásra is sor kerülhetett.
A kutatócsoport kutatási eredményei között kell számon tartani az International Comission for the History of Representative and Parliamentary Institutions keretében folytatott kutatómunka (A dualizmuskori magyar parlament tárgyalásai; A XVIII. századi Habsburg-ellenes mozgalmak országgyűléseinek hagyománya), mely az I.C.H.R.P.I. olaszországi konferenciáján (2008 elhangzott előadásban is manifesztálódott).
A jogállam – nemzetállam témakörben
A kutatócsoporti tematikán belül vizsgálat tárgya lett, hogy a görög természetjogi hagyomány miként formálódott át keresztény természetjoggá és hogyan alakult ki a jog uralmának eszméje. A jogszociológia, illetőleg a jogelmélet kibontakozásával párhuzamos vizsgálatra került sor a jogi kultúra világában. A szekularizált jogi-állami intézményrendszer teológiai gyökerei, illetve a „szerződéselméletek” nemzetállami identitáskutatása is publikációt eredményezett. A kutatócsoport egyik legnagyobb gyakorlati vonatkozású fellépésének számított a Magyar Köztársaság Országgyűlésével és az MTA Közigazgatás-tudományi Bizottságával szervezett „Az állam szerepe és funkciói a XXI. században” című tudományos konferencia (2008. március 26.), mely több egyéb kérdés mellett az állam- és az alkotmányos alapjogok, a modern kormányzati rendszerek és a XXI. század államának szerepfelfogásáról szóló előadásokból épült föl. Úgyszintén kiemelkedik a cseh és a szlovák kollegák részvételével megtartott, s a prágai Károli Egyetem jogtörténeti intézetében szervezett nemzetközi konferencia (2008. október 4-9.), melynek témája a csehszlovák állam- és jogfejlődés, különös tekintettel a két háború közötti időszakra volt. A konferencián a kutatócsoport két előadással is képviseltette magát (A magyar közigazgatási jogról és a nemzetközi jelentőségű Magyary-iskoláról, valamint a két világháború közötti magyar büntetőjog-alkotásról). A három napos konferencián intenzív polémia folyt a résztvevő 37 cseh és szlovák, valamint két német és két magyar előadó között.
A törvényalkotás (európai gyakorlat – magyar kodifikációk) témakörben
A beszámolási időszakban a kutatócsoport feldolgozta és részben publikálta a közigazgatási bíráskodás mértékadó külföldi modelljeire vonatkozó nyomtatott forrásokat. Ez az anyag a megjelenésre előkészített monográfia egyik fejezete képezi. Elkészült a hazai közigazgatási bíráskodás történetének azon fejezete, amely a törvényhozás elé kerülő előterjesztéseket, és országgyűlési vitákat értékeli. Feldolgozásra került a pénzügyi közigazgatási bíróság létrejöttének történetét a rendelkezésre álló levéltári források alapján. Befejeződött a politikai publicisztika 1880 és 1890 közé eső tárgybeli anyagának elemzése, ezen belül különösen a Pesti Napló szakcikkeinek feldolgozása. A kodifikáció történeti elemzése keretében megjelent publikációk felölelték az 1843-44. évi országgyűléstől kezdődően a magyar büntetőjog kodifikációjának több kardinális pontját, melynek egyik fontos eredménye a nemzetközi tapasztalatcsere és összehasonlító elemzések elvégzése több párhuzamban, így a magyar és az osztrák, valamint a magyar és a német fejlődés vonatkozásában.
A fenti tematikus kutatások megalapozzák a kutatócsoport jövőbeli sikeres pályázati tevékenységét; jelenleg két nemzetközi és két hazai pályázati anyag áll előkészítve.
III. Hazai és nemzetközi kapcsolatok
A kutatócsoport struktúrája országos kapcsolatrendszert tételez (Budapest-Győr-Miskolc), mely a kutatócsoport egyedülálló jellegéből fakadóan azonban lényegében az egész ország valamennyi jogtörténeti tudományos műhelyét összekapcsolja. Nem véletlen tehát, hogy tagjai valamennyi hazai és számos nemzetközi jogtörténeti konferencián részt vesznek. Az egyik leglényegesebb idei esemény az Osztrák Tudományos Akadémia jogtörténeti intézetével közösen szervezett bécsi nemzetközi jogállam – tanácskozás volt (2008. március), de ott voltak a kutatócsoport képviselői a münsteri egyetem által szervezett jogi kultúra konferencián (2008. február), az I.C.H.R.P.I. olaszországi konferenciáján (2008. július), a jénai egyetem és az ELTE jogtörténeti szemináriumán (2008. július), a német jogtörténészek országos sereglésén, a Rechtshistorikertagon (2008. szeptember), a prágai Károly Egyetem nemzetközi konferenciáján (2008. október) és az újvidéki akadémiai egyesület tudománynapi tanácskozásán (2008. november). A kutatócsoport vendégül látta Werner Ogris professzort, az Osztrák Tudományos Akadémia tagját és Christian Neschwara professzort, a Bécsi Jog- és Alkotmánytörténeti Intézet tanárát. A nemzetközi kapcsolatok erősödését jelzik a nemzetközi publikációk, elsősorban német és osztrák tanulmánykötetekben. A magyarországi publikációs tevékenységre immáron jellemző az egyetlen magyar jogtörténet-tudományi szakfolyóirat folyamatos megjelenése a kutatócsoport gondozásában (Jogtörténeti Szemle), a 60. füzetéhez közeledő Rechtsgeschichtliche Vorträge kiadványsorozat állandósulása és a kutatócsoport gondozásában előkészített Jogtörténet-tudományi tanulmánykötetek (Jogszokás – jogi néprajz; jogi kultúra – jogi jelképek) összeállítása és sajtó alá rendezése. A kutatócsoport évtizedek óta első ízben ismét közös tanácskozásra hívta a jogtörténészek mellett a történettudomány és a néprajz-tudomány kutatóit (2008. április).