Bírói hatalom és közigazgatás Magyarországon a dualizmus idején
A 150 évvel ezelőtt, a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk 1. §-a kimondta: „Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik. Sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak.” Ezzel megvalósult a modern államberendezkedés egyik legfontosabb feltétele: az igazságszolgáltatás elkülönítése a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól. Az ezt követő évtizedekben fokozatosan létrehozták az önálló magyar jogszolgáltatási szervezetet. A rendes (polgári és büntető) bírósági rendszer mellett az 1896. évi XXVI. törvénycikkel megteremtették a közigazgatási bíráskodást is: az újonnan felállított közigazgatási bíróság hatásköre a közigazgatási – községi, törvényhatósági, közegészségi, vallási és népoktatási, vízjogi, stb. – ügyek kapcsán keletkezett jogvitákra terjedt ki. A konferencia előadói az alábbi főbb kérdésekre keresték a választ: a) az igazságszolgáltatás és a közigazgatás elkülönítésének főbb jellemzői a 19. sz. második felében Magyarországon; b) miként zajlott le a folyamat helyi szinten, melyek voltak a bírói hatalom és a közigazgatás elkülönítésének helyi sajátosságai; c) a közigazgatási bíráskodás létrehozásának előzményei, annak felállítása és működése. (melléklet: Meghívó, MNL OL kép) A kéepkehz feltétlenül feltüntetendő: Fotók: Lantos Zsuzsanna OL
Bírói hatalom és közigazgatás Magyarországon a dualizmus idején
Bírói hatalom és közigazgatás Magyarországon a dualizmus idején
0
/
0
0
/
0