Megjelent a Jogtörténeti Szemle 2019/3-4. száma

Az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoportja kutatómunkájának központi eleme a kontinens regionális fejlődésének tükrében a XIX. századi Habsburg Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia keretei között alkotmányos helyét kereső Magyarország jogalkotási, jogalkalmazási, jogtudományi önállóságának vizsgálata. 

A kutatás egyfelől arra a kérdésre keresi a választ, hogy a XIX–XX. századi magyar fejlődés mennyiben függött az Európa-centrumtól, s mennyiben (ez különleges adottság) egy kisebb, de regionális kerettől: az Osztrák–Magyar Monarchia rendszerétől. A magyar alkotmányos folytonosság és közjogi tradicionalizmus mennyiben tudta ellensúlyozni a determináló hatásokat, illetve milyen hányadban és hogyan adaptálta az integrációs elvárásokból fakadó követelményeket. Másfelől a kutatás tervezi a jogtudomány szélsőnemzeti létből adódó harmonizációs igényekre adott reakciójának vizsgálatát olyan meghatározó területeken, mint a kodifikáció, nemzetiségi és kisebbségi jogok, sajtószabadság és állampolgári jogok, valamint a közigazgatási jog modernizációja. A kutatócsoport munkatársai kutatási területeiken arra keresik a választ, hogy a modernizáció kényszere és az adaptáció feltétele milyen mozgásteret adott a magyar jogéletnek; a jogtudománynak, a jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak. Alább a kutatások lehetséges irányait vázolják, mintegy kijelölve azt a zónát, ahol a magyar jogfejlődés szuverén elemei, önállóságot garantáló intézményei és megragadható jellegzetességei regisztrálhatók.

A Jogtörténeti Szemle 2019. évi 3-4. számának .pdf formátumban való letöltéséhez kattintson ide.

TARTALOMJEGYZÉK:

A JOG SZUVERENITÁSA
Előszó
MEZEY Barna – A nyugati intézmények állandó befolyása alatt
KARÁCSONY András – Pillanatkép a szuverenitás kutatásáról
STIPTA István – Cesare Beccaria Bűntett és büntetés című művének recepciója Magyarországon
MEGYERI-PÁLFFI Zoltán – A jogalkalmazás térbeli szuverenitása – kutatási koncepció
KÉPESSY Imre – „Amikor a közjogi tekintetek a magánjogi érdekekkel összeütközésbe hozattattak” – szuverenitáskérdések az Országbírói Értekezlet ülésein
BEKE-MARTOS Judit – A szuverenitás szerepe a föderális államrendszerben: a jogalkalmazás gyökerei az USA jogtörténetében
NAGY Noémi – Nyelv és szuverenitás viszonya az Osztrák-Magyar Monarchiában a jogalkotás és a jogalkalmazás tükrében
NAGY Janka Teodóra – A szuverenitás mintázatai: a „lent” világának joga – avagy jogképződés és jogalkalmazás a népi jogélet színterein
KÉPES György – Svédország és Norvégia uniója, 1814–1905
BÓDINÉ BELIZNAI Kinga – Felsőbíróságaink döntvényalkotási joga
KÁRBIN Ákos – Szuverén volt-e az Osztrák–Magyar Monarchia Magyarországa bizonyos nemzetközi gazdasági szerződések és a királyi vétó tekintetében?
BATHÓ Gábor – A mintakövetés kérdései a magyar kormányszerkezetben 1848 és 1944 között
HEIL Kristóf Mihály – A jogügyi rendszeres bizottsági munkálat szerkezeti vázlata
SZÉPVÖLGYI Enikő – A szegényügy dualizmuskori rendezése, a községi illetőség jelentősége
KÖNYVEKRŐL
BALOGH Elemér – Hunyadi Mátyás és az igazságszolgáltatás
SCHLACHTA Boglárka Lilla – Fontos könyv a kecskeméti jogakadémia történetéről
BAGOSSYNÉ KÖRTVÉLYESI Mária – Honnan indultunk…
IN MEMORIAM
Kajtár István – NAGY Janka Teodóra
SZEMLE
„Theorie und Praxis der Entrechtung in der zweiten Hälfte der Horthy-Ära im Vergleich mit dem NS-Regime”. Összehasonlító jogtörténeti workshop (Pécs, 2019. szeptember 3–4.) – NIKLAI Patrícia Dominika
(Le)hallgatásra ítélve. Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyvei (1957–1960). Nagy Zoltán Mihály és Denisa Bodeanu könyvének bemutatója – HEIL Kristóf Mihály
Budavár visszafoglalása. Történész konferencia Budavár visszafoglalásának 333. évfordulója alkalmából – HEIL Kristóf Mihály