Megyeri-Pálffi Zoltán: Jogszolgáltatás a polgári kori Fejér vármegye járásbíróságain 1872–1944

2023.03.10.
Megyeri-Pálffi Zoltán: Jogszolgáltatás a polgári kori Fejér vármegye járásbíróságain 1872–1944
2022-ben immár a második bíróságtörténeti kötetét adta ki a Székesfehérvári Törvényszék az Országos Bírósági Hivatal által kiírt „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat” keretében.

A kötet a Székesfehérvári Királyi Törvényszék illetékességi területéhez tartozó királyi járásbíróságok 1872. január 1-jével kezdődő működésétől a második világháborúval bezárólag mutatja be a vármegyében található elsőfokú bírói fórumok történetét.

A bíróságtörténeti kutatás apropóját nemcsak az elsőfolyamodású bíróságok 150 évvel ezelőtti indulása jelentette, hanem a kiemelkedő alkotmánytörténeti dokumentum, az Aranybulla 1222-es kiadásának 800. évfordulója is inspirálta.

1872. január 1-jén öt: a székesfehérvári, az adonyi, a móri, a sárbogárdi és váli székhelyű királyi járásbíróság kezdte meg működését. Az utóbbi helyét 1912-ben a Bicskei Királyi Járásbíróság vette át, így Fejér vármegyében, a Székesfehérvári Királyi Törvényszék illetékességi területén, összesen hat járásbíróság működött a tárgyalt polgári korszakban. A több mint hét évtizednyi korszak alkotmányos és jogi változásai szorosan összefonódnak a járásbíróságok életével. Az elsőfolyamodású bíróságok 1871-es megszervezését követő évek bizonytalanságai és kialakulatlanságai éppúgy befolyásolták a járásbíróságok működését, mint a polgári kor kodifikációs eredményei, az anyagi és az eljárásjogi nagy kódexek: az 1878. évi Csemegi-kódex, azaz a büntető törvénykönyv, illetve 1896. évi büntető, vagy az 1911. évi polgári perrendtartás. Ezek és a hatálybalépésüket rendező jogszabályok időről-időre maguk után vonták a bíróságok ügyvitelének (újra)szabályozását is. A jogszolgáltatási szervek életét, belső szervezetét, mindennapi munkáját az ügyviteli szabályok határozták meg, így ezeknek a változása, módosulása is látleletet ad a bíróságok működéséről.

A teljes képnek ugyanakkor elengedhetetlen elemei a jogszolgáltatás közreműködői: a bírák és a tisztviselők. A két személy(zet)i kör összefügg egymással, hiszen a bíróvá válás lépcsőfokaiban joggyakornokokat, aljegyzőket, jegyzőket láthatunk, akiket idővel albíróvá, majd bíróvá nevezhetett ki az államfő.

A polgári időszak bírói karrierjei nagyfokú mobilitást mutatnak: a lehetőség sok esetben szólította el a ranglétrán fellépni igyekvőket az ország más, közeli és távoli helyeire. Mindemellett mégis az érdekes, hogy kik azok, akik egy szűkebb földrajzi régióban tudtak vagy kívántak maradni. Fejér vármegyében erre is láthatunk számos példát. Nem egy járásbíró a megyén belüli fórumokon járta végig az előrejutás útját, s vált albíróból járásbíróvá, illetve később Fehérvár törvényszékén folytatta pályáját törvényszéki bíróként, tanácselnökként, elnökként, így ők váltak egy-egy időszakban a helyi igazságszolgáltatás állandó szereplőivé.

A bírósági működésről vázolt képnek úgyszintén fontos színfoltjai a jogszolgáltató szervek előtt megfordult ügyek. Az esetek sokaságára, azaz mennyiségére az ügyteherről készült kimutatások engednek következtetés, a karakterükre pedig az akták, illetve a korszak sajtója. S ez utóbbitól válhat igazán színessé a kép, hiszen mindenkor abból lett hír, ami érdekelte, érdekelhette az embereket. Fejér megye bíróságai előtt futó ügyek – akár azok elindulta, vagy az azokban hozott döntés – sokszor felkerült a hírlapok – és olykor a szaklapok – hasábjaira. Ebből válogatva megvilágíthatóvá vált a korabeli jogélet a megyében.

A kötet – a jogtörténeti háttér, az ügyvitel, a bírói életutak és az érdekesebb ügyek felvázolásával – könyvtári, levéltári és egyéb gyűjtemények forrásait feldolgozva mutatja be a Fejér vármegyei királyi járásbíróságok históriáját, amelyet számos illusztráció kísér végig. Végül a kiadványt záró melléklet a korszak bírói állományáról is képet az olvasó számára.

Könyvészeti adatok
MEGYERI-PÁLFFI Zoltán: Jogszolgáltatás a polgári kori Fejér vármegye járásbíróságain 1872–1944. Székesfehérvár, Székesfehérvári Törvényszék, 2022. 124 oldal
ISBN 978-615-01-6040-5
felelős kiadó: DR. TURCSÁNNÉ DR. MOLNÁR Katalin, a Székesfehérvári Törvényszék elnöke
lektorálta: BÓDINÉ DR. BELIZNAI Kinga, tanszékvezető habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék
könyvterv, képfeldolgozás és tördelés: Megyeri-Pálffi Zoltán
nyomtatás: Extra Media Nyomda Kft.

A kötet elérhető ide kattintva.