Székesfehérvári könyvbemutató

Kutatócsoportunk tudományos munkatársa, az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék adjunktusa, Megyeri-Pálffi Zoltán 2024. január 19-én mutatta be a Székesfehérvári Törvényszék – immár harmadik – bíróságtörténeti kötetét, amely a Ráth György Bírósági Történetelem és Hagyományápolás Pályázat keretében valósult meg 2023-ban.

A kötet a Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok 1872. január 1-jével kezdődő működésétől napjainkkal bezárólag tárja fel a vármegyében található elsőfokú bírói fórumok szervezéstörténetét.

1872. január 1-jén öt: a székesfehérvári, az adonyi, a móri, a sárbogárdi és váli székhelyű királyi járásbíróság kezdte meg működését. Már néhány év múlva szervezeti átalakítások igénye merült fel. Két település, Vál és Bicske között versengés alakult ki a járásbírósági székhelyért. Az évtizedekig tartó rivalizálást végül miniszteri döntés zárta: 1912-ben Válról Bicskére helyezték át a királyi járásbíróságot.
Hasonló, de kisebb mértékű „harc” Adony és Ercsi között is kialakult a korai években, de ebben a versengésben Adony mindvégig erőfölénnyel bírt. Ezt csak a második világháború utáni politikai-gazdasági változások törték le, amelyek nyomán 1954-ben bíróságot állítottak fel Sztálinvárosban, amelynek utóda, a Dunaújvárosi Járásbíróság 1968-ban végérvényesen átvette az adonyi fórum helyét.
A pártállami időszak központi irányítása nem csak ebben a vonatkozásban rajzolta át a Fejér megyei bíróságok szervezetét és illetékességi területét. Az 1950. évi megyeszervezéssel Enying és járásbírósága Fejér megyéhez került, azonban az Enyingi Járásbíróság csak 1961-ig működött.
Az igazságszolgáltatás egyszerűsítése okán 1977-ben Mór, 1980-ban pedig Sárbogárd járásbíróságát szüntették meg. Ez utóbbi azonban 1991-ben újra elkezdhette jogszolgáltató tevékenységét.

Napjainkban a Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területén négy, a Székesfehérvári, a Bicskei, a Dunaújvárosi és a Sárbogárdi Járásbíróság szolgáltat igazságot a jogkereső közönség számára.

A Fejér vármegyei bíróságtörténet harmadik kötete az elmúlt másfél évszázad változásait tekinti át, s mivel az igazságszolgáltatás szerveinek felállítása mindenkor feltételezi nemcsak a személyi állomány, hanem az infrastrukturális háttér megteremtését is, e kötet együtt tárgyalja a fejéri járásbíróságok szervezeti alakulását és elhelyezésük történetét, kitérve arra is, hogyan változott a bíróságok elnevezése az évtizedek során. A korabeli irattári anyagokat, régi és mai fényképfelvételeket is magába foglaló illusztrációs anyag segítségével pedig az olvasó képet kaphat a Fejér vármegyei járásbíróságok históriájáról.

Könyvészeti adatok
Megyeri-Pálffi Zoltán: Fejér vármegye járásbíróságainak szervezéstörténete. Székesfehérvár, Székesfehérvári Törvényszék, 2023. 100 oldal
ISBN 978-615-01-8617-7
felelős kiadó: Dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin, a Székesfehérvári Törvényszék elnöke
lektorálta: Bódiné dr. Beliznai Kinga, tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék
könyvterv, képfeldolgozás és tördelés: Megyeri-Pálffi Zoltán
nyomtatás: Extra Media Nyomda Kft.

kapcsolódó hírek:
https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/01/harmadik-kotetet-adta-ki-a-szekesfehervari-torvenyszek