TUDOMÁNYOS BESZÁMOLÓ az MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoportjának 2003-2006. évi tevékenységéről

I. A kutatóhely fő feladatai

Az ELTE MTA Jogtörténeti Kutatócsoport az ország egyetlen akadémiai támogatású joghistorikus központja. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán működő kutatócsoport ennek okán speciális feladatokat lát el: gondozza az egyetlen folyamatosan megjelenő jogtörténet-tudományi monográfiasorozatot, egy német nyelvű monográfia-sorozatot kiad, egy német/angol nyelvű sorozatot, mely dokumentálja a csoport nemzetközi kapcsolatait, s végül otthont ad az egyetlen magyar nyelvű jogtörténeti folyóiratnak. Programja szerint 19-20. századi parlamentarizmus-történeti, kormányzattörténeti, törvényhozási (kodifikáció-történeti) kérdésekkel foglalkozik. A kutatási témáiból hazai és nemzetközi konferenciákat szervez.

A 2003-2006 évi kutatási terv tematikus bontásban határozta meg a kutatóhely tevékenységének kereteit. Ezek a következők voltak: A parlamenti jogok összehasonlító elemzése során, a parlamentek szerkezetének, működésének, a képviselői jogok érvényesülésének tendenciáit vizsgálva két hangsúlyos kérdésben végeztek a kutatócsoport tagja lényeges kutatómunkát, mely publikációs eredménnyel is párosult: Egyik az országgyűlési képviselők jogállásának történeti alakulása, így az összeférhetetlenség, az obstrukció és a mentelmi jog történeti alakulása Magyarországon . 

A parlamentarizmus kérdéskörének legfőbb célpontja a magyarországi parlamenti kormányrendszer kialakulásának elemzése során a végrehajtó hatalom és a törvényhozás egyensúlyváltozásait kutatta a csoport  Az érdeklődés homlokterében a nemzetállamok és a hatalommegosztás kérdésköre állott, melynek fókuszában elemezték monográfiákban és tanulmányokban a parlamentáris rendszer működését és működőképességének esélyeit. Nem kevéssé az aktuális alkotmányjogi viták hatására erősítette meg a csoport a országgyűlés funkcióinak vizsgálatát a magyar közjogi hagyományban. A kodifikáció, a jogalkotás koronként változó intenzitású és tartalmú alakulásának történetébe ágyazottan vizsgálta a program keretében a kutatócsoport politika és a jog találkozási pontjait, különös tekintettel a kodifikáció elméleti alapjainak kialakítására és a konkrét jogtechnikai bonyolítására. A kodifikáció kérdéskörében fő feladat volt a magyar jogi gondolkozás megalapozásának elemzése: az egyetemi és jogakadémiai szintű képzés fejlődése a 19-20. században, s ezzel összefüggésben a politika és jog viszonyának alakulása a 20. században. Konkrét kodifikációs elemzéseket végzett a csoport a sajtójog kodifikációjának történeti megalapozása vonatkozásában, a kisebbségi jogok alkotmányos kérdései, illetőleg a magánjog kodifikációjának tekintetében. A 2004. év kutatási irányainak hangsúlyát meghatározta, hogy a kutatócsoport tagjai aktívan részt vettek a Deák emlékév megünneplésében, ami a figyelmüket értelemszerűen a 19. század felé fordította. Emellett hangsúlyosabbá váltak a kodifikációs politika, az alkotmányjogi, magánjogi és a büntetőjogi kodifikáció történeti tendenciái. A kutatások jelentős figyelmet fordítottak a büntetőjog alakulására, mely a liberálisból konzervatívba forduló, időnként forradalmi és radikális színekkel tűzdelt, diktatórikus szakaszokkal megszakított politika igényeit igyekezett kiszolgálni és egyben korlátozni. A perjogok különleges szerepe a kutatott korszakban vitathatatlan, hiszen a politikai hatalom érdekérvényesítésének egyik meghatározó eszközévé vált a (konstruált és kopcepciós) per.

II. Az elért jelentős eredmények

A tudományos kutatások szempontjából alapvető jelentőségű, hogy a kutatócsoport égisze alatt sikerült megteremteni három kutató műhely összefogásával a magyar jogtörténet-tudomány eddig hiányzó, rendszeresen megjelenő folyóiratát, a Jogtörténeti Szemlét, mely a kutatócsoport tagjainak rendszeres jelentkezése mellett a Magyarországon publikáló valamennyi jogtörténésznek lehetőséget ad a tudományos közlemények közzétételére. Sikerült felkelteni a határterületein munkálkodó tudósok és kutatók érdeklődését is a Szemle iránt, amely így történészek, levéltárosok, etnográfusok, jogászok jelentkezési fórumává is válhatott. Azzal, hogy a lapot megrendelhetővé tettük, elveszítettük ugyan az MTA támogatását, megnyertük viszont a jogtörténet-tudomány eredményeinek szélesebb publikálásához. A kutatócsoport ezzel egyfajta missziót is teljesít a jogtörténet-tudomány szolgálatában. kénytelen volt tehát a Jogtörténeti Szemle megjelentetését egyéb támogatásokból biztosítani. Ennek ellenére a Jogtörténeti Szemle változatlanul az MTA ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport szakfolyóirataként jelenik meg. A Jogtörténet Szemle az elmúlt négy évben változatlan rendszerességgel jelent meg, s külön érdemeként fogalmazható meg, sikerült külhoni jogtörténeti műhelyekkel is kapcsolatot létesíteni, s külföldi kutatók egyes tanulmányait is közzétenni. A Szemle mind ismertebbé vált a történettudomány művelői körében is, s szakmailag elismert folyóiratként került fel a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának citációs tervezetébe. 2005-ben a folyóirat szerkesztő bizottsága mögé nemzetközi tanácsadó testület került.

Idegen nyelvű sorozata a kutatócsoportnak a Rechtsgeschichtliche Voträge/Lectures on Legal History címet viselő kiadvány-széria, melynek keretében a beszámolási időszakban 30 füzet látott napvilágot. A füzetek részben a kutatócsoport tagjainak idegen nyelvű előadásait, részben pedig a kutatócsoport nemzetközi kapcsolatait reprezentáló, külhoni professzorok és tudósok által a kutatócsoport szervezésében tartott előadások szövegeit tartalmazzák.  A kutatócsoport vállalásának megfelelően gondozta az Ungarische Rechtshistoriker sorozatot, melynek két kötete jelent meg eddig, Die Problematik der Gewaltentrennung és die Vertikale Gewaltentrennung címmel. A monográfiák a jogtörténet-tudomány egyik legjelentősebb kutatási területének eredményeit reprezentálják a német nyelvterületen dolgozó tudósok felé. A sorozat ez időre tervezett kötete is már a szerkesztő kezében van (Geschichte des ungarischen Strafvollzuges).

A kutatócsoport tagjai aktívan részt vesznek az MTA Jogtörténeti Albizottsága keretében megalakult, a magyar jogtörténeti kézikönyv (Collectio Historica Juridico-Politiae [CHJ]) szerkesztő bizottságában és munkálataiban.  A kutatócsoport lezárta a magyar magánjogi kodifikáció kezdeteire vonatkozó kutatásokat, s a Gondolat Kiadónál megjelenő Jogtörténeti Értekezések részeként 2006-ban napvilágot látott az eredményeket összefoglaló monográfia. Elkészült a Horvát Boldizsár igazságügy-miniszter életén keresztül ábrázolt magyar kodifikációs folyamatok kibontakozásáról írott monográfia, kiadás alatt áll. Megjelenése 2007-ben várható. 

III. Hazai és nemzetközi kapcsolatok

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem/Magyar Tudományos Akadémia Jogtörténeti Kutatócsoportja, mely az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékén működik, értelemszerűen hasznosítja annak nemzetközi kapcsolatrendszerét. Ennek megfelelően tagjai rendszeresen vesznek részt nemzetközi konferenciákon és szerveznek tudományos tanácskozásokat külhoni kutatók részvételével. 
2003-ban megalakult a Commission for the History of Representative and Parliamentary Institutions magyar tagozata, melynek megalapításában részt vettek az ELTE MTA Jogtörténeti kutatócsoport tagjai is. A csoport Commission 53. nemzetközi konferenciáján Barcelonában előadással képviseltette magát. A konferencia munkájában résztvevő kutatók közül került ki a szervezet egyik alelnöke. 2004-ben is részt vettek a Commission nemzetközi (54.) konferenciáján Prágában, ahol a plenáris ülésen a kutatócsoport a konferencia figyelmébe ajánlotta kiadványait, bemutatva a Nationalstaat – Monarchie – Mitteleuropa c. német nyelvű tanulmánykötetet. A Commission for the History of Representative and Parliamentary Instituions magyar tagozatának képviseletében 2005-ben is részt vettek a Commission nemzetközi (56.) konferenciáján Krakkóban. Az I.C.H.R.P.I. 2005-ben megjelent konferencia-kiadványában is publikált a kutatócsoport egy kutatója. A 18. és 19. század első fele jogtudományának elméleti megalapozásáról rendezett Budapesten konferenciát a kutatóhely a Baseli egyetemmel és a svájci Stroniak Stiftunggal közösen. [Strafrecht der Aufklärung] Ennek során a magyar előadások egy részét a kutatócsoport tagjai tartották.. A svájci, német és magyar előadások a kutatóhely tudományos kiadványsorozatában részben már kiadásra kerültek, részben publikálásra várnak. A büntető joggyakorlat és a diktatórikus államberendezkedések kapcsolatáról szervezett a kutatóhely tudományos kerekasztal-beszélgetést a jénai és hallei egyetemmel közösen Rothenburg an der Taube-ben. [Rechte und Juristen – Facetten aus der Strafrechtsgeschichte] 2004-ben folytatódott az együttműködés a Jénai Egyetem jogtörténész műhelyével és a kutatóhely tudományos szemináriumot szervezett a diktatúrák jogáról. Az ülésszakot a Pécsi Tudományegyetem közreműködésével Pécsett szervezte a kutatóhely. („Diktaturen in den europäischen Jahrhunderten – verfassungsrechtliche und strafrechtliche Aspekte”) A jénai egyetem jogtörténész műhelyével, a hallei egyetem jogtörténeti tanszékével és a Kriminalmuseummal közösen került sor Rothenburgban a soron következő büntetőjog-történeti konferenciára („Strafrecht als Instrument gegen Randgruppen, gesellschaftliche Außenseiter und politische Abweichler“). Die Entwicklung der Nationalstaaten im 19. und 20. Jahrhundert (Rundtisch Konferenz der Rechtshistoriker) címmel az 2005 őszén került sor észt, japán és magyar jogtörténészek részvételével nemzetközi kerekasztal-beszélgetésre. 2004-ben a tartui Akadeemia Norddal közös szervezésben került megrendezésre az első észt-magyar jogtörténeti napok Tallinban. A 2002. évi csopaki konferencia [Strafrechtliche Sanktionen und Strafvollzug in der deutschen und ungarischen Rechtsgeschichte. Die Entwicklung des Strafensystems und der Straftheorie in Europa] elődásait tette közzé a kutatóhely kiadványsorozatában [Strafrechtliche Sanktionen und Strafvollzug in der deutschen Rechtsgeschichte Die Entwicklung des Strafsystems und der Straftheorie in Europa Deutsch-ungarisches strafrechtsgeschichtliches Seminar I-II.] A nemzetközi együttműködés eredményeképpen kiadásra előkészítette a kutatócsoport a „Deutsch-ungarische Studien zur Strafrechtsgeschichte” tanulmánykötetet, mely a tübingeni Edition Diskord gondozásában jelenik meg 2006-ban. Több vendégelőadót fogadott a kutatócsoport, így Werner Ogris professzort Bécsből, Elisabeth Koch professzort Jénából, Hoo Nam Seelmann professzort Baselből. Előadásaik szövege szintén Rechtsgeschichtliche Vorträge-ben látott napvilágot. 2004-ben is több vendégelőadót fogadott a kutatócsoport, így Wilhelm Brauneder professzort Bécsből (Universität Wien), Günter Jerouschek professzort Jénából (Friedrich-Schiller Universität), Bernhard Schlink professzort Berlinből (Humboldt-Universität). 2005-ben és 2006-ban ugyancsak vendégelőadót is fogadott a kutatócsoport Baselból (Kurt Seelmann), Bécsből (Werner Ogris, Wilhelm Brauneder), Genovából (Paolo Becchi), Jénából (Günter Jeruschek, Arnd Koch) Hannoverből (Hinrich Rüping).

A hazai kapcsolatokban említést érdemel a Bölcsészettudományi Kar Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékével és az MTA Történettudományi Intézetével együttműködésben előkészített Egyházak az újkori Magyarországon c. adattár, mely az MTA TTI História könyvtárának sorozatában jelent meg. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karával és a Rubicon történelmi magazinnal a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által is támogatott Deák konferenciára került sor 2003-ban [Deák Ferenc, a politikus, a jogász, az ember]. 2004-ben a szegedi SZTE és az MTA szegedi csoportja által szervezett Mezővárosok jogi helyzetét taglaló konferencián, a vajai Vay Ádám Múzeum Rákóczi-emlékkonferenciáin, a Pécsi Tudományegyetem Deák és kortársai emlékkonferenciáján, illetve a pécsi egyetem jubileumi konferenciáján szerepeltek a csoport tagjai. A Bölcsészettudományi Kar Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékével együttműködésben tartott konferenciát a magyar önkormányzatiság 19-20. századi problémáiról, melynek eredményét a Bölcsészettudományi Kar önálló kötetben publikálta. (Autonómiák Magyarországon, szerk.: Gergely Jenő, Bp., 2004.)  

A kutatóhely aktívan közreműködik az országos jogtörténeti rendezvények szervezésében és a jogtörténeti kiadványok gondozásában. Tagjai közül többen részt vesznek a Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság és jogtudományok osztálya, Állam- és jogtudományi bizottság Jogtörténeti albizottságának munkájában. A kutatócsoport tagjai részt vettek és szervezői voltak a III. Hazai Jogtörténész Találkozónak (Győr, 2004), mely a jogtörténeti kutatások és a jogtörténet oktatásának jelenéről és jövőjéről tanácskozott és részt vett a 2005-évben rendezett pécsi, IV. Hazai Jogtörténész Találkozón A jogtörténeti tanszék OTKA-programjával karöltve került sor 2005-ben során Jogi kultúra, processzusok, rituálék és szimbólumok címmel tudományos konferenciára, melyen a kutatócsoport tagjai mellett történészek és más műhelyek jogtörténészei is részt vettek; a konferenciáról tanulmánykötetet szerkesztett a kutatócsoport, mely a Gondolat Kiadónál jelent meg 2006-ban. A kutatócsoport aktív részt vállal a Rubicon Történelmi Magazin mesterkurzusainak szervezésében, mely a történelemtanári továbbképzés révén lehetőséget nyújt arra, hogy a jogtörténet-tudomány eredményeit közvetlenül továbbíthassuk a középiskolai szaktanároknak.

IV. A beszámolási időszakban megjelent, illetve kiadásra lefogadott jelentősebb publikációk 

Monográfiák
Lee Congdon, Béla K. Király, Károly Nagy (ed.): 1956: The hungarian revolution and war for independence. Atlantic Studies on Society in change No. 128 New York, 2006. p. 956 Izsák Lajos: Imre Nagy’s First Government, 1953-1955
Gábor Máthé: Die Problematik der Gewaltentrennung In.: Ungarische Rechtshistoriker, Budapest, 2004. 290 o. 
Istvan Stipta: Die Vertikale Gewaltentrennung, Budapest, 2005. Gondolat 332 o.
Horváth Attila: A részvénytársaságok és a részvénytársasági jog kialakulása Magyarországon Különös tekintettel a kereskedelmi jog fejlődésére Budapest, 2005 Rejtjel Kiadó 364 o.
Horváth Attila: A magyar magánjog történetének alapjai Budapest, 2006, Gondolat Kiadó 557 o.
Mezey Barna: Horvát Boldizsár (421 o., megjelenés: 2007, Kner)
Mezey Barna: Die Geschichte des ungarischen Gefängniswesens (510 o., megjelenés 2007, Gondolat)

Tanulmánykötetek
Von den Ständeversammlungen bis zu den modernen Parlamenten Studien über die Geschichte des ungarischen Parlaments /Studies presented to the International Commission for the History of Representative and Pariamentary Institutions Volume LXXXI Barcelona-Budapest 2003. 138 o.
Strafrechtliche Sanktionen und Strafvollzug in der deutschen Rechtsgeschichte Die Entwicklung des Strafsystems und der Straftheorie in Europa Deutsch-ungarisches strafrechtsgeschichtliches Seminar I. (Hrsg. Barna Mezey) Budapest, 2003. 119 o. 
Strafrechtliche Sanktionen und Strafvollzug in der ungarischen Rechtsgeschichte Die Entwicklung des Strafsystems und der Straftheorie in Europa Deutsch-ungarisches strafrechtsgeschichtliches Seminar II. (Hrsg. Barna Mezey) Budapest, 2003. 71 o.
Nationalstaat – Monarchie – Mitteleuropa – zur Erinnerung an den „Advokaten der Nation”, Ferenc Deák, Gábor Máthé-Barna Mezey (Hrsg.): Budapest, 2004. 147 o.
Ungarische Rechtsgeschichte. (Einige Abschnitte aus einem Lehrbuch der ungarischen Staats-und Rechtsgeschichte ) (Red. Gábor Máthé – Barna Mezey)  Budapest 2006., Ungarische Akademie der Wissenschaften Rechtshistorische Unterkommission , 94 o. 
Ünnepi tanulmányok Máthé Gábor 65. születésnapja tiszteletére Szerk. Mezey Barna, Révész T. Mihály  Budapest, 2006, Gondolat Kiadó 684 o. 
Jogi kultúra, processusok, rituálék és szimbólumok. Szerk. Mezey Barna Budapest, 2006, Gondolat, 342 o.

Jogtörténeti Szemle
2003/1-4; 2004/1-4; 2005/1-4 + különszám; 2006/1-4

Rechtsgeschichtliche Vorträge/ Lectures on Legal History
Publicationen der Rechtsgeschichtlichen Forschungsgruppe der Ungarische Akademie für Wissenschaften an dem Lehrstuhl für Ungarische Rechtsgeschichte, Eötvös Lorand Universität
Publication Research Group for Legal History of the Hungarian Academy of Sciences at the Department of Hungarian Legal History Eötvös Loránd University
Heft 14.-46.