TUDOMÁNYOS BESZÁMOLÓ az MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoportjának 2007. évi tevékenységéről
I. A kutatóhely fő feladatai a beszámolási évben
A kutatási terv értelmében a tudományos kutatások három iránya jellemezte az első esztendő munkáját. Parlamentek, pártok, parlamentarizmus témakör, Európa – régiók – nemzetállamok (a jogállamiság alapfogalmának átértelmezése) témakör, s a törvényalkotás (európai joggyakorlat – magyar kodifikáció) témakör.
A parlamentek, pártok, parlamentarizmus témakörben a kutatás célja meglelni a választ arra a kérdésre, hogy vajon a történeti tapasztalatok összegzése s a jelenlegi történelmi környezet összevetéséből vonhatók e le következtetések a megosztott parlamentarizmus kérdéskörére. A kutatási tervben szereplő feladatok teljesítésére 2007-ben a témakörhöz kapcsolódó alapozó kutatások folytak. E kutatások célja az országgyűlés, mint intézmény kialakulásának európai története, valamint történeti funkcióinak kialakulása és fejlődése volt. E tevékenységek célja kettős: egyrészt elméleti megalapozásra irányulnak, amennyiben – tekintettel a parlamenti intézmény fejlődésének jogtörténeti szempontú elemzésére – olyan módszertant és fogalmi készletet biztosítson, amelyekkel értelmesen vizsgálhatók a történeti országgyűlések egyes saját jogintézményei. Másrészt az is cél, hogy a 19. században kialakult népképviseleti törvényhozás fejlődésének előfeltételei azonosíthatóak legyenek a szuverenitás kérdésével összefüggésben a parlamentek és kormányok interorganikus kontrolljának történetié s jelenlegi fejlődésével.
A kutatási terv kiterjed a nemzetközi törvényhozások helyének megváltozása, a világ- és európai környezet módosulása kapcsán a politikai pártok közismert változásával is. Választ keres arra, hogy a pártok fejlődésének, közjogi történetének elemzése, a jelenkori politikai rendszerek értelmezésében, s a megváltozott, az uniós szinten is megjelenő pártkonstrukciók hatásában milyen eredményekkel járhat, hogyan érhető tetten. A 2007. esztendőben részben az európai alkotmányos változások vonatkozásában hozott részeredményeket, részben pedig az 1956-os magyar forradalom pártjainak, vezetőinek és programjainak elemzésében, melynek egyik célja a hirtelen terjedt politikai vákuumban keletkezett programok nemzeti sajátosságait és európai (világ-) kompatibilitását feltárni.
A jogállam – nemzetállam témakörben a tárgyévben kétirányú volt az alapkutatás. A 19. századi nemzetállam intézményrendszerének áttekintő vizsgálata képezte a fő feladatot. Ebben a körben a legislative – executive viszonya és a bírói hatalom kapcsolata dominált. A közigazgatás bírói kontrollja: a közigazgatási bíróság pedig történeti kontextusban és a jelenkori jogállamban szerepelt.
Az európai régió – nemzetállamok témakör kutatásának másik vonulatát a 20. századi nemzetállamok alakulásának feltérképezése és a monarchia felbomlását követő időszak sajátos Európa-politikájának analízise jellemezte. A wilsoni elvek a francia külpolitika akcióival fűszerezetten háborús konfliktusokhoz vezettek. Ennek eredménye a trianoni békeszerződés, majd annak revíziója folytán az 1947. évi párizsi béke. A 20. századi nemzetállamok a két háború és a két béke között különös európai statusquo-t eredményeztek.
A jogállamiság egyik feltételeként értelmeződött a 19. században a közigazgatási bíróság történetének és ítélkezési gyakorlatának feldolgozása. Az esztendő során teljes mértékű feldolgozásra került a közigazgatási bíráskodás külföldi változataira vonatkozó nyomtatott forrásanyag. Elkészült a hazai közigazgatási bíráskodás történetének azon fejezete, mely a törvényhozás elé kerülő előterjesztéseket és országgyűlési vitákat értékeli. A kutatás kiterjedt a pénzügyi közigazgatási bíróság létrejöttének történetére, a rendelkezésre álló levéltári anyagok feldolgozására. A forrásanyagok kiegészítéseképpen 1880 és 1890 közé eső politikai publicisztika tárgybeli anyagának elemzése is elkészült. A kutatásban az első esztendőben jelentős szerepet játszott a pénzügyi közigazgatási judikatura, különösen a pénzügyi közigazgatási bíróság gyakorlatának analízise. Ebben az évben került sor a jogállamiság és az állampolgárok viszonyát taglaló gyülekezési jogi kutatás lezárására is, mely a gyülekezési jog elméletének és gyakorlatának történetét dolgozta fel, miként az 1956-os forradalmat követő megtorlás jogtörténeti megközelítésű elemzése is.
A törvényalkotás (európai gyakorlat magyar kodifikációk) témakörben ebben az esztendőben főként elméleti megalapozó kutatások folytak. A filozófiai megközelítések alapvetően a jogi hagyomány feldolgozhatóságára, a jogászság tudományos és gyakorlati tevékenységének értelmezésére, a jogképződés természetjogi és jogpozitivista alátámasztására terjedtek ki. Sor került az angol igazságosságelméletek német jogfilozófiai recepcióját vizsgáló kutatásra, mely szervesen kapcsolódik a középkortól napjainkig átívelő jogbölcseleti elemzésre, mely a skolasztika tudomány felfogásától a modernitásig értelmezte a jog hátországát. Határterületi kutatásként értelmezhetőek a jogalkotáshoz kapcsolódó, s a jogi kultúra kereteit feszegető elemzések, melyek a szimbolikus kommunikáció és a politikai-jogi rituálék elemzését végezték el. A kutatócsoport nem térhetett ki az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos tevékenységének értékelése elől sem, mely a 2007-es ünnepi év egyik fő konferenciatémájává lépett elő. A jogtörténészek a miniszterelnök tevékenységét elsősorban igazságügyi programja és a törvényalkotásban játszott szerepe kapcsán értékelték. A kiegyezés emlékezetére szervezett országos tudományos tanácskozás a kutatócsoport tagjait a kiegyezés jogpolitikai megalapozásának vizsgálatára és a jogalkotási folyamatok elemzésére inspirálta.
II. Az év folyamán elért eredmények, azok társadalmi haszna
A parlamentek, pártok, parlamentarizmus témakörben a 2007. évben elért eredmények, a kutatás előrehaladása egyrészt a forrásfeldolgozásban, másrészt a kutatási részeredmények különféle formában történő megjelenítésében állnak.
A jogállam – nemzetállam témakörben a kutatási eredmények nemzetközi konferencia-kötetben, tananyagban és az oktatás során is hasznosultak. A tanulmányok hasznosítható a jelenlegi európai uniós és azon kívüli államok nemzetiségi és kisebbségi politikájában, nemkülönben a felsőoktatásban. Ennek érdekében előkészületek történtek a kutatás egyes részeinek idegen nyelven történő megjelentetésére, ez azonban értelemszerűen áthúzódik a 2008. évre. A közigazgatási bíráskodás külföldi változataira vonatkozó nyomtatott források feldolgozásának eredményeképpen a témára vonatkozó, megjelenésre előkészített kötet egyik fejezete teljes egészében a jelzett témát tartalmazza. A törvényhozás elé kerülő előterjesztések és az országgyűlési vitákat feldolgozó kutatás a hazai közigazgatási bíráskodás történetét tárgyaló monográfia egy fejezeteként készült el.
A törvényalkotás (európai gyakorlat magyar kodifikációk) témakörben a kutatócsoport keretében végzett kutatások, melyek különös tekintettel voltak a jog kulturális kontextusára és a jogi hagyomány kérdéskörének vizsgálatára, számos konferencia-előadásban, részpublikációkban és több karon a joghallgatók számára hirdetett kurzusokban manifesztálódott.
Ennek megfelelően a kutatócsoport tagjai részt vettek a Magyar Jogász Egylet Zala Megyei Szervezete, a Zala Megyei Ügyvédi Kamara, a Zala Megyei Bíróság és a Zala Megyei Levéltár Szervezésében rendezett „Pártvezér, miniszterelnök, vértanú” című tudományos konferenciáján, illetve az MTA Szegedi Területi Bizottsága, az MTA Jogtörténeti Albizottsága, a Debreceni Egyetem Jogtörténeti Tanszéke és a Szegedi Tudományegyetem Magyar Jogtörténeti Tanszéke szervezésében tartott Batthyány Lajos emlékülésen. Hasonlóképpen részt vett a kutatócsoport a magyarországi jogtörténészek országos vállalkozásában, mely a kiegyezés 140. évfordulójára emlékezett a gödöllői Királyi Kastélyban megtartott tudományos konferencián. Sor került a kutatócsoport tagjainak részvételével a göttingeni Georg-August-Universität és az ELTE közös rendezésében megtartott tudományos tanácskozáson, melynek témája az Európai jog és a magyar jog harmonizációja volt, s melynek felvezető előadása a magyar jogtörténet európai kompatibilitását taglalta.
III. Hazai és nemzetközi kapcsolatok
A kutatócsoport önmagában is egy országos „hálózatot” tart fenn (Budapest-Győr-Miskolc), melyhez több kar és kutató is csatlakozott. Emellett magától értetődő fókusza a magyar jogtörténeti kutatásoknak, így szervezője a 2007. április 12-én rendezett országos tanácskozásnak (Jogi kultúra, processzusok, rituálék és szimbólumok). Résztvevője a nemzetközi kiegyezés-konferenciának (2007. május 25. Gödöllői Királyi Kastély). Kiadója a magyar jogtörténet egyetlen reprezentatív folyóiratának (Jogtörténeti Szemle). A kutatócsoport nemzetközi kapcsolatai részben a csoporttagok személyes nemzetközi konferencia-részvételén nyugodnak, részben pedig az általa szervezett nemzetközi tanácskozásokon. Előzőhöz tartozik egy ÖAD bécsi kutatói ösztöndíj, több nemzetközi konferencia-részvétel [Richten und Slichten 2007. július 4-7. Rothenburg ob der Tauber]; a fentebb említett göttingeni és budapesti nemzetközi konferenciák előadásai. A kutatócsoport szervezésében tartott előadást az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 2007. május 10-én Prof. Dr. Günter Jerouschek („Wer Menschenblut vergießt, des Blut soll auch durch Menschen vergossen werden”.) Überlegungen zu peinlicher Strafe, Fehde und Buße, december 12-én Prof. Dr. Paolo Becchi (Juristische Aufklärung, deutscher Idealismus und das Problem der Legitimation der Strafe). Ebben az esztendőben is folytatódott a kutatócsoport angol/német nyelvű tanulmánysorozatának publikálása, melynek keretében öt újabb füzet látott napvilágot, köztük egy 397 oldalas tanulmánykötet (Rechtsgeschichtliche Vorträge/Lectures on Legal History). 2007-ben új sorozat indult: JUR Junge Ungarische Rechtshistoriker (I. Randgruppen, Konzeptionsprozesse, Diktaturen)