TUDOMÁNYOS BESZÁMOLÓ az MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoportjának 2010. évi tevékenységéről

I. A kutatóhely fő feladatai a beszámolási évben

A kutatás negyedik éve, jóllehet a részletes kutatási tervben foglalt kutatási menetrend szerint nem szintézis-év, a felgyorsult kutatómunka eredményeképpen az első kutatási résztéma esetében (Parlamentek, pártok parlamentarizmus) mégis összefoglaló eredményösszegzés történt. Elkészült az európai és magyar parlamentarizmus 19. századi összehasonlító elemzése. Sikerült kimutatni a parlamentáris kormányzás angliai kialakulásának feltételeit és kontinentális hatásait, fő szempontként a parlamentarizmus nemzeti, illetőleg regionális fejlődési útjaira tekintettel. Elkészült a parlamentarizmus eszmetörténetének feldolgozása is. Sor került a 19. századi parlamentarizmus analitikus fogalmának rögzítésére, s a parlamentáris kormányforma fogalmi ismérveinek, illetve egyéb jellemzőinek azonosítására. A kutatás leghangsúlyosabb hányada a dualista magyar kormányformával foglalkozott, s ennek eredményeképpen kialakításra került a dualizmuskori Magyarország kormányformájának a jelenkor uralkodó hazai felfogással ellentétes értékelése. A második altéma (Európa – régió – nemzetállamok. A jogállamiság alapfogalmának átértelmezése) területén a nemzetközi összehasonlítás fázisában haladt a kutatás. A kutatási terv regionális szemléletéhez igazodva az európai jogállam kibontakozásának 19–20. századi állapotát, intézményrendszerének összehasonlító vizsgálatát végezték el a közép-európai releváns jogtörténeti műhelyek vezetőinek együttműködésével. A hatalommegosztás történeti és jelenkori párhuzamai iránti fokozott érdeklődés okán a bírói hatalom jogállamisággal összefüggő kérdéseinek feltárása is befejeződött. A törvényalkotás [Európai joggyakorlat – magyar kodifikációk] altéma keretében az általános hatáskörű magyar közigazgatási bíróság létrejöttére és külföldi változataira vonatkozó nyomtatott források feldolgozása történt meg. A közigazgatási bíráskodás hazai előzményeire, létrejöttére és működésére vonatkozó parlamenti viták legfontosabb dokumentumainak feltárása is lezárult. A forrásfeltárás kiterjedt az 1867 és 1896 közötti minden olyan országgyűlési előterjesztésre és vitára, amely a közigazgatási bíráskodás kodifikációjának kérdését érintette.

II. Az év folyamán elért eredmények, azok társadalmi haszna

A parlamentarizmus témakörben a parlamentáris kormányformák regionális összehasonlításáról monográfia született, mely az MTA doktori címhez vezető eljárás megindításának alapjául szolgált. Ennek keretében javaslat született a hazai kormányzati rendszer közjogi szabályozásának és gyakorlati működésének megítéléséhez felhasználható módszerre vonatkozóan. Nemzetközi részvétellel német nyelvű tanulmánykötet jelent meg a jogállam 19. századi alakulásáról a kelet-közép-európai régióban. Kismonográfiai feldolgozás örökítette meg a német-magyar közös jogi gondolkodás és tudományosság 19. századi történetét. A kodifikációs témakörben monográfia készült a kutatócsoportban „Az állam elleni bűncselekmények szabályozása a 19. századi Magyarországon, különös tekintettel a bűntettekről és vétségekről szóló 1878. évi V. törvénycikk előzményeire és megalkotására” címmel, melyet sikeres PhD-védés követett. Elkészült a hazai közigazgatási bíráskodás történetének azon fejezete, amely a közigazgatási jogvédelem európai előzményeit, a modell-alkotáshoz szükséges történelmi előzményeket elemzi és foglalja össze. Befejeződtek a Pénzügyi közigazgatási bíróság története című monográfiamunkálatai.

A kutatócsoport tagjai nemzetközi és hazai konferenciákon publikálták kutatási eredményeiket. A kutatás alapján az ELTE ÁJK jogász és politológus PhD-hallgatói számára doktori kurzus került meghirdetésre. A kutatócsoport tagjainak szervező munkája eredményeképpen sikerült ebben az esztendőben is megteremteni a Jogtörténeti Szemle megjelentetésének feltételeit. Az MTA támogatási pályázatának jóvoltából megkezdődtek az előkészítő munkák, s ebben az esztendőben a kutatócsoport útjára bocsátotta az ELTE Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékével karöltve a magyar jogtörténet-tudomány digitális könyvtárát.

Mint hogy a kutatócsoport egyik fókuszpontja a magyarországi jogtörténet-tudományi kutatásoknak, tagjai valamennyi hazai rendezvény állandó résztvevői. Ezen túl gondot fordítanak arra, hogy ismeretterjesztő konferenciákon, előadássorozatokon való szerepléssel vagy egyedi előadásokkal jutassák el a tudományos információkat az érdeklődőkhöz. Ennek érdekében nemcsak tudományos fórumokon, hanem ismeretterjesztő lapokban, rádióban és televízióban is rendszeresen megjelennek. A Rubicon történelmi magazin és a Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék együttműködésében rendezett mesterkurzusok programjaiba előadóként bekapcsolódó kutatók lehetővé teszik, hogy a történelem tanárok és a történelem iránt érdeklődők hozzájussanak a jogtörténet-tudomány legfrissebb eredményeihez. A kutatócsoport által publikált monográfiákat, tanulmányköteteket, illetve szerkesztett műveket megfelelő szakmai, illetve a nagy nyilvánosságnak szóló, egyetemeken, tudományos műhelyekben, a parlamentben sajtóbemutatókon tárta a nyilvánosság elé. Az interneten történő ismeretterjesztés érdekében a kutatócsoport létrehozta saját honlapját.

III. Hazai és nemzetközi kapcsolatok

Az Osztrák Tudományos Akadémiával kialakított kapcsolat keretében tartott előadást Budapesten a kutatócsoport meghívására Thomas Olechowski professzor, valamint Werner Ogris akadémikus, akinek 75. születésnapja tiszteletére a kutatócsoport a magyar jogtörténet-tudomány értelmező alapvetését tartalmazó tanulmánykötetet adott ki. A kutatócsoport vendége volt Wilhelm Brauneder professzor, a bécsi egyetem alkotmánytörténeti intézetének igazgatója. A kutatócsoport több tagja részt vett a Deutscher Rechtshistorikertag 2010. évi münsteri tanácskozásán, illetve a fiatal jogtörténészek pécsi európai fórumán. A kutatócsoport együttműködést alakított ki a pozsonyi Vysoká Skola Práva jogtörténészeivel, melynek keretében nemzetközi konferencia-együttműködésen túl közösen gondozott PhD-kutatások is indultak. 2010-ben kiszélesítve nemzetközi kapcsolatrendszerét, megállapodás született francia tudományos együttműködésről, melynek francia vezetője Eric Gojosso. Az év során a kapcsolatokat dokumentáló 3 újabb füzet jelent meg a Rechtsgeschichtliche Vorträge sorozatnak. A kutatócsoport rendszeres konzultációs összejövetelein kívül 2010-ben egy nemzetközi konferenciát (Sanktionen in der Rechtsgeschichte) és egy, a parlamentarizmus kérdésköréből szervezett, politológus, történész, alkotmányjogász és jogtörténész szakemberek részvételével bonyolított országos tanácskozást szervezett (Kormányformák – dualizmus és parlamentáris monarchia). Közrendvédelem a polgári államban címmel a Szemere Bertalan Rendvédelem-történeti Tudományos Társasággal közösen a rendvédelmi kodifikációt taglaló konferenciát rendezett a kutatócsoport. A kutatócsoport fiatal munkatársai részt vettek az ELTE Doktori Iskolája által az egyetem fennállásának 375. évforduló alkalmából rendezett PhD-konferencián. A kutatócsoport 2010 tavaszán az MTA Néprajzi Intézetével, a Pécsi Tudományegyetemmel és az ELTE-vel együttműködésben, a kutatócsoport által szervezett jogi néprajz és jogi kultúrtörténet témakörében lezajlott kutatások eredményeit sajtóbemutatón tette közzé a Néprajzi Múzeumban. A kutatócsoportban folytatott jogi kultúrtörténeti munkálatok keretében hívta meg a Magyar Jogász Egylettel közösen Kengyel Miklóst a perjogi kultúra történetének főbb vonásait elemző előadásra és vitaülésre.