Képessy Imre kapta a Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima Díjat

A Jogtudományi Intézet 2014 óta két évente ítéli oda a Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima Díjat, amelynek célja, hogy az intézet a legkiválóbb jogtudományi tárgyú PhD-dolgozatok díjazásán keresztül elismerje a fiatal kutatók tudományos teljesítményeit és ösztönözze a díjazottak további tudományos tevékenységét.

Az értekezés a magyar alkotmányos élet meghatározó pontján összehívott Országbírói Értekezlet létrejöttének okait, körülményeit és működését elemzi. A neoabszolutizmusnak nevezett korszak lezárultával Ferenc József császár „ajándékba adta” az Októberi Diplomát azzal a céllal, hogy Ausztria és Magyarország közjogi viszonyát az ún. 1847-es alapon rendezze újra.

E folyamat szerves részét képezte az uralkodó által eredendően a magyar bírósági szervezet visszaállításának kérdéseit tárgyaló testület összehívása, amelynek azonban — az egyre erősödő vármegyei ellenállás közepette — szembe kellett néznie azzal, hogy az 1849-et követően hatályba léptetett osztrák jogszabályokon alapuló ítélkezés fenntarthatatlannak látszott, miközben a hazai igazságszolgáltatást nem lehetett visszavezetni a szükséges módosítások nélkül az 1848 előtti magyar törvények talajára sem.

Az értekezés feltárja azt a történeti, jogtörténeti hátteret, amelynek ismeretében választ kaphatunk arra, mi is történt 1861 tavaszán az értekezlet ülésein, milyen viták övezték az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok megalkotását, illetve elfogadását. A szerző művében kitér arra is, hogy történtek-e kísérletek Erdélyben, illetve Horvát-Szlavónországban e rendelkezések átvételére, és végezetül: milyen törekvések irányultak a közjogi provizórium időszakában az 1861-ben visszaállított magyar jogrend felülvizsgálatára.

Képessy Imre értekezése képezi alapját a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent monográfiának, amely a Jogtörténeti Értekezések című sorozat 61. számú köteteként jelent meg.

A kötet elektronikus változata elérhető ezen a linken.