Ünnepi tanulmányok Révész T. Mihály 65. születésnapja tiszteletére Szerkesztette: Máthé Gábor, Mezey Barna

Révész T. Mihály a klasszikus jogtörténész nemzedéket közvetlenül követő nagy generáció karakterisztikus tagja, megkerülhetetlen oktató-kutatója a magyar jogtörténet-tudománynak. Tehetséges és eredményes professzor, aki a tudomány- és sajtójog intézményi szervezés diktálta mostoha körülmények ellenére is igyekezett és tudott minél többet, kiválót teljesíteni. Tanítványai, Kollegái és Barátai ezért is tisztelettel és sok szeretettel köszöntik a Tanár Urat 65. születésnapján.

ISBN 978 963 693 303 6 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2010, 508 p.

Izsák Lajos: Pártok és politikusok Magyarországon 1944–1999

Izsák Lajos professzor több évtizedes történetírói munkásságának eredményeit összegzi e kötetben. A magyarországi polgári pártok történetére vonatkozó tanulmányok egységes művé állnak össze, sokoldalú képet adva Magyarország politikatörténetéről a 20. század második felében. A könyv első részében a Polgári Demokrata Párt, a kereszténydemokraták, a liberális és konzervatív irányzatok pártalakításáról, programjukról és első lépéseikről olvashatunk bővebben az 1945–1949-es időszakban, emellett a szerző egy-egy fontos problémát (a köztársaság kikiáltása, a békeszerződés aláírása, a választási pártok, a felvidéki magyarság jogfosztása stb.) alaposabban is megvilágít. Részletesebben szól a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Kommunista Párt politikájáról és politikusairól, az 1956. évi forradalom időszakában alakult pártokról, az 1990 utáni első szabad választásokról is. A kötet második része a korszak fontosabb politikusainak életrajzait tartalmazza.

ISBN 978 963 9697 67 6 - Napvilág Kiadó, Budapest, 2010, 448 p.

Das Wesen der Rechtsgeschichte. Werner Ogris zum 75. Geburtstag Hrsg.: Gábor Máthé, Barna Mezey 

Werner Ogris Professzor a magyar jogtörténet-tudománynak évtizedeken át önzetlen segítő-támogatója volt, aki a közös kutatási témák meghatározásában, az osztrák-magyar akadémiai kapcsolatok érdemi elmélyítésében, nemzetközi konferenciák szervezésében, jogtörténeti kutatások egyéni feladatvállalásának előmozdításában kiemelkedően vett részt. Derűs egyénisége, mindenkor megbízható korrekt magatartása, embersége, kimagasló tudományos életműve az európai jogtörténet-tudományban betöltött meghatározó szerepe maradandóan példa számunkra. 

Isten éltesse a Professzor Urat! 

ISBN 978 963 693 121 6 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2010, 140 p.

Die Habsburgermonarchie auf dem Wege zum Rechtsstaat? Hrsg.: Prof. Dr. Gábor Máthé, Prof. Dr. Werner Ogris

Das Thema, meine Damen und Herren, das wir für unsere Tagung gewählt haben, steht unter historischem Vorzeichen;es "erfreut" sich aber gerade in diesen Tagen wieder höchster Aktualität, wobei das Wörtechen "erfreut" bewusst in Anführungszeichen gesetzt wurde.

ISBN 978 963 9722 77 4 - Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest-Wien, 2010, 328 p.

Vuchetich Mátyás: A magyar büntetőjog rendszere. I. könyv. Elméleti büntetőjog. Fordította: Prof. Dr. Király Tibor. A Magyar Jogtudomány Klasszikusai. Szerkesztette: Máthé Gábor, Mezey Barna

1819-ben írta, még latin nyelven, a horvát származású pesti egyetemi tanár, Vuchetich Mátyás a magyar büntetőjog rendszerét bemutató művét. A Deák Ferenc-féle 1843. évi európai szintű törvénytervezetet megelőző első tudományos értékű mű volt az, amelyben a szerző a ma is vallott emberi jogi elvek mellett kötelezte el magát.

ISBN 978 963 9722 86 6 - Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2010, 376 p.

Mezey Barna: "Öszve-szövetkezett Szövetségünknek kötele". A jogalkotás alkotmányos keretei a Rákóczi-szabadságharcban

A kötet a Rákóczi-szabadságharc egy eddig kevéssé vizsgált terrénumával foglalkozik: a Rákóczi Ferenc fejedelem által életre hívott állam konstrukciójának közjogi és jogpolitikai értelmezésével. A szerző azt vizsgálja, hogy a fejedelem közjogi nézetei és jogi műveltsége keretébe igazított, többféle külső igénynek megfelelni próbáló politika milyen alkotmányos és jogi eszközöket használhatott céljai eléréséhez, hogyan alakult az államforma kérdése, az önálló államiság problémáját feloldani kívánó konföderáció története, valamint a magyar és az erdélyi konföderáció kapcsolata. A könyv külön fejezetet szentel a jogalkotás és a jogalkalmazás problémakörének, melyből kiemelkedik a katonai büntetőjog kodifikációja. A közjogi és jogpolitikai fejezeteket a szabadságharc jogi eredményeire vonatkozó elemzések zárják, melyek a szatmári békétől a fejedelem 1906. évi rehabilitációjáig terjedő időszakra vonatkoznak.

ISBN 978 963 6930 92 9 – Gondolat Kiadó, Budapest, 2009, 356 p.

Képes György: Dánia alkotménytörténete a 13. század végétől napjainkig

Dánia kicsi ország, de csöppet sem jelentéktelen. Európa legrégibb monarchiájaként ismert, amelyről már a Kr. u. 700 körüli Beowulf ének is létező királyságként beszél. Hajósai eljutottak a világ számos pontjára, és nem csak a viking korban, hanem a gyarmatosítás időszakában is. Nem csupán történelme, hanem alkotmánytörténete is rengeteg érdekességet tartogat. A kalmari unió felbomlását követően a rendi dualizmus sajátos változata jellemzi, amely a svédektől elszenvedett háborús vereséget követően egycsapásra megszűnik, és a dán-norvég monarchia az abszolutizmus egyik legtökéletesebb változatát valósítja meg a gyakorlatban, egy 1665. évben született alaptörvény alapján. Közel két évszázad abszolút királysága után pedig a dán alkotmánytörténet teljesen új irányt vesz: alkotmányos, korlátozott monarchia jön létre 1848–49-ben, amely mára a szabadságjogok és jóléti jogok területén egyaránt példaértékű parlamentáris állammá fejlődik. Ezt a rendkívül izgalmas fejlődési utat követi végig Képes György kötete, amely érdekes adalékkal szolgálhat az európai alkotmányok története iránt érdeklődő minden olvasónak.

Jogtörténeti Értekezések sorozat, 37

ISBN 978 963 6931 81 4 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2009, 233 p.

Sapienti iniuria non potest fieri. Ünnepi tanulmányok Zlinszky János tiszteletére. Szerkesztette: Horváth Attila, Koltay András, Máthé Gábor

2008-ban volt nyolcvan éves Zlinszky János professzor, a jeles jogtudós és közéleti személyiség, 1989–1998 között alkotmánybíró, 1995–2000 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja. Ebből az alkalomból tanítványai és tisztelői egy jogtörténeti tanulmánykötet összeállításával köszöntötték. A kötet első fele egy terjedelmes életútinterjút, a pályafutást méltató írást, a születésnapi köszöntőket, valamint Zlinszky János tudományos munkásságnak bibliográfiáját tartalmazza. Ezután egy angol és nyolc magyar nyelvű tanulmány következik – a középkori bizánci és magyar közjog hasonlóságairól, a törvényszéki orvoslásról, a szólás- és sajtószabadság 19. századi kezdeteiről, a dualizmus politikai életéről, a korabeli törvényhozás és intézményrendszer fejlődéséről, a magyar és a német alkotmány történetéről.

Jogtörténeti Értekezések sorozat, 36

ISBN 978 963 6931 82 7 - Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara - Gondolat Kiadó, Budapest, 2009, 317 p.

Ruszoly József: Beiträge zur neueren Verfassungsgeschichte

A kötet a Szegedi Tudományegyetem professzorának válogatott német nyelvű alkotmányjog-történeti tanulmányait tartalmazza. Az írások időbeli kerete a 19. század első felétől a 20. század második feléig terjed, s a tágabb témán belül foglalkozik olyan kérdésekkel is, mint a 19. századi nemzetiségi jogalkotás vagy a választójog kérdése.

Ungarische Rechtshistoriker sorozat, 3

ISBN 978 963 6931 28 5 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2009, 641 p.

Jogi néprajz - Jogi kultúrtörténet. Tanulmányok a jogtudományok, a néprajztudományok és a történettudományok köréből. Szerkesztette: Mezey Barna, Nagy Janka Teodóra

A jogi szimbólumok és processzuális jelképek kutatása, a jogi kultúrtörténet a jogtörténet-tudomány kedvelt témája lett az elmúlt évtizedben. A hirtelen megpezsdült tudományosság újra felfedezte a jogi néprajzot is, ezt az Európában önálló mezsgyékkel, saját tudományos kutatási módszerekkel rendelkező tudományos terrérumot. A jogtörténet- és a néprajztudomány találkozása örvendetes megújulást hozott, a jogi néprajz hazai viszonylatban is újraértékelt szerepváltozását. A kötet szerzői is arra vállalkoztak, hogy jogtörténeti, jogi kultúrtörténeti, antropológiai, jogszociológiai és kutatástörténeti tanulmányokkal rajzolják újra a tudományterület határait, s ezzel is tisztelegjenek a tudományágat hazánkban meghonosító Tárkány Szücs Ernő előtt. A tanulmánykötet, amely mind a szakemberek, mind az érdeklődők figyelmére érdemes lehet, a jogi néprajzot, a jogi kultúrtörténetet fókuszába helyező tudományközi párbeszéd első eredménye.