MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport 2019-2024

A szuverenitás változatai a 19–20. század magyar jogfejlődésében

MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport 2019-2024

A kutatócsoport koncepciójában központi elem a kontinens regionális fejlődésének tükrében a 19. századi Habsburg Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia keretei között alkotmányos helyét kereső Magyarország jogalkotási, jogalkalmazási, jogtudományi önállóságának vizsgálata. A kiírás szerint a pályázat célja a hazai felsőoktatási intézményekben és kutatási tevékenységet végző közgyűjteményben vagy közintézményben kiemelkedő kutatási eredményeket elért személyek által vezetett tudományos műhelyek kialakítása és működésük támogatása. Célja továbbá a kutatói és oktatói utánpótlás elősegítése (előnyben részesítve a fiatal kutatói utánpótlás-nevelést), az MTA kutatóintézet-hálózata és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés erősítése, a kutatóintézet-hálózat kutatási profiljából hiányzó vagy azt kiegészítő, a magyar tudományos életben újdonságot jelentő témák művelésének támogatása bármely tudományterületen, elsősorban a felfedező kutatások területén.

A jog szuverenitását egyfelől az állami szerkezetek biztosították vagy korlátozták, másfelől azok a vonzások, melyek a magyar jogi praxis és a jogtudomány, valamint Európa centruma között fennállottak. A jog rendszerszintű működését meghatározták az osztrák és a dinasztikus érdekek, melyek a jogalkotás szintjén akadályozhatták a szabad jogformálás lehetőségét. Az európai nagyhatalmi politikák, az aktuálisan szerveződő, majd átalakuló/felbomló szövetségek, együttműködések gazdasági érdekek mentén korlátozhatták az önálló akaratérvényesítést. A modernizációs igényével nyugat felé forduló magyar jogászság kodifikációs megújulását az Európa centrumában kialakított képletekhez igazította. A kutatás egyfelől arra a kérdésre keresi a választ, hogy a 19–20. századi magyar fejlődés mennyiben függött az Európa-centrumtól, s mennyiben (ez különleges adottság) egy kisebb, de regionális kerettől: az Osztrák–Magyar Monarchia rendszerétől. A magyar alkotmányos folytonosság és közjogi tradícionalizmusa mennyiben tudta ellensúlyozni a determináló hatásokat, illetve milyen hányadban és hogyan adaptálta az integrációs elvárásokból fakadó követelményeket. Másfelől a kutatás tervezi a jogtudomány szélsőnemzeti létből adódó harmonizációs igényekre adott reakciójának vizsgálatát olyan meghatározó területeken, mint a kodifikáció, nemzetiségi és kisebbségi jogok, sajtószabadság és állampolgári jogok, valamint a közigazgatási jog modernizációja.

Az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport célja egyben a magyarországi jogtörténet-tudományi kutatások fókuszálása; a tudományos konferenciák, kiadványsorozatok és informális kapcsolatok szervezése. A kutatócsoport munkájának eredményét folyóiratokban (mindenekelőtt a Jogtörténeti Szemlében) és egyedi kötetekben publikálja. Állandó és rendszeresen megjelenő kiadványai német nyelven az Ungarische Rechtshistoriker, német és angol nyelven a Rechtsgeschichtliche Vorträge/Lectures on Legal History.

A kutatócsoport vezetője: Dr. Mezey Barna DSc tanszékvezető egyetemi tanár

Az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport alkalmazott kutatói

  • Dr. Karácsony András CSc tudományos főmunkatárs
  • Dr. Beke-Martos Judit PhD tudományos munkatárs
  • Dr. Nagy Noémi PhD tudományos munkatárs
  • Dr. Megyeri-Pálffi Zoltán PhD tudományos munkatárs
  • Dr. Képessy Imre tudományos segédmunkatárs

MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport együttműködő kutatói

  • Bódiné Dr. Beliznai Kinga PhD egyetemi docens
  • Dr. Horváth Attila PhD tanszékvezető egyetemi tanár, alkotmánybíró
  • Dr. Gosztonyi Gergely PhD adjunktus
  • Dr. Szalma József DSc professor emeritus
  • Dr. Stipta István CSc egyetemi tanár
  • Dr. Máthé Gábor CSc professor emeritus
  • Dr. Nagy Janka Teodóra PhD egyetemi tanár
  • Dr. Révész Tamás CSc címzetes egyetemi tanár
  • Dr. Völgyesi Levente habilitált egyetemi docens

A kutatócsoport ügyintézője: Magyariné Horváth Ágnes