TUDOMÁNYOS BESZÁMOLÓ az MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoportjának 2009. évi tevékenységéről
I. A kutatóhely fő feladatai 2009-ben
A kutatócsoport ebben az esztendőben is a kutatási tervnek megfelelően folytatta munkáját; egyfelől a három nagy kutatási területen (parlamentarizmus, nemzetállamok, kodifikáció) párhuzamosan folytatódtak a munkálatok, másfelől bizonyos hangsúlyeltolódások jelentkeztek a kutatási eredmények publikálhatóságának vonatkozásában.
A parlamentek, pártok, parlamentarizmus témakörében a 2009. esztendőben a részkutatások összegzése folytatódott, melynek eredményeképpen lényegében lezárultak azok a kutatási munkák, melyek a 19–20. századi magyar parlamentáris tradíciók, a kormányzati modellek változásai, illetve a terminológiai pontosítások körében folytak. A kutatás fő iránya egyrészt a 19. századi európai parlamentarizmus fogalmának és intézményi, politikai sajátosságainak meghatározása volt. Ennek keretei között külön kutatás foglalkozott a parlamentáris kormányforma kialakulásával, annak intézményi feltételeivel a nyugat-európai országokban és a parlamentarizmusra vonatkozó nyugat-európai közjogi gondolkodás alakulásának feltárásával, a tudományos és politikai gondolkodás fő áramlatainak azonosításával. E kutatási irány funkciója az, hogy a dualizmus korszakának magyar kormányformáját a korabeli európai tendenciákkal összevetve határozhassuk meg. A másik fő irány a dualizmuskori Magyarország kormányzati rendszerének jellemzése volt, az alábbi részterületek vizsgálatán keresztül: A magyarországi parlamentarizmus megítélése a dualizmuskori (1867–1918) politikában, és politikusok gondolkodásában; a hazai közjogtudományban; a magyar történettudományban. Végül, kiemelt feladat volt a parlamentarizmus egyes intézményei működésének vizsgálata, mindenekelőtt a minisztertanács (kormány) és a miniszterek politikai felelősségének, a kormányok megalakulásának és bukásának módjának, illetve a hazai parlamentarizmus sajátosságainak (pl. egypárti kormányzás; dualista államszerkezet, azaz az Ausztriával való közjogi viszony, a felelős kormány és a megyei, illetve törvényhatósági önkormányzat viszonya) elemzésén keresztül.
Európa – régiók – nemzetállamok. A kutatócsoport ebben az esztendőben különös figyelmet fordított a nemzetállamiság kialakulásának folyamatára, melynek előzményei egészen az abszolutizmus kormányzatáig nyúltak vissza. Az abszolút kormányzat szerte Európában több vonatkozásban is lebontotta a középkori univerzalizmus szerkezeteit, s létre hozta az általános és mindenekfelett álló egyház képlete helyén a nemzeti egyházakat (protestáns államok), a katolikus államok a királyi hatalom alá rendelték az egyházszervezet működését. A politikai–militáris centralizáció mentén központosították és nemzeti érdekek alá rendelték a gazdaságirányítást. Az állami hivatalos nyelv az abszolút monarchiákban a korábbi latin helyett a nemzeti nyelv lett, a hódításokkal, az egymás fölé rétegződő dinasztikus törekvések a nemzeti hangsúlyokat hivatkozták meg. Értelemszerűen külön hangsúly esett az abszolutizmus magyarországi kísérleteire, s az arra reagáló magyar politikai ellenállásra, mely azt az érdekes kérdést vetette fel, hogy a modernizációra szoruló magyar rendi alkotmányos modell mennyiben követheti a legkorszerűbb nyugati tendenciákat, s mennyiben kell az osztrák abszolutizmussal szembeni harcában tagadni annak általános vonásait. A nemzetállami lét 20–21. századi értelmezéséhez rendkívüli adalékkal szolgálhat az a kutatás, mely a rendszerváltás európai és nemzetközi hátterét volt hivatva megvilágítani. Az Európai Unió szupranacionális képleteibe invitált nemzetállamok helyzetét, illetve jövőjét meghatározó folyamatok zajlottak a 20. század 80-as, 90-es éveiben, melyek mind mostanáig titkosított irattári és levéltári anyagként feltáratlanul maradtak. A kutatócsoporti munkálatok eredményeképpen napvilágra kerültek (feltehetően nem a maguk teljességében, de mégis sokatmondó üzenetekkel) azok a diplomáciai iratok, melyek világosan jelezték, hogy az Európai Unióban zajló folyamatok sem mentesek a jellegzetes és tradicionális nemzeti megfontolásoktól, s azok messzemenően alárendelni igyekeztek a kelet-közép-európai felszabaduló országok érdekeit az európaiként megfogalmazott nemzetközi törekvéseknek.
A törvényalkotás (európai joggyakorlat – magyar kodifikációk). A Magyar Közigazgatási Bíróság működésére és szabályozására vonatkozó kutatások keretében a kutatócsoporti munkaterv szerint elkészültek a közigazgatási bíráskodás mértékadó külföldi modelljeire, a közigazgatási jogvédelem európai előzményeire vonatkozó elemzések. Ennek megfelelően a kutatócsoport az eredeti pályázatban foglalt tervhez igazodva kimunkálta a közigazgatási bíráskodás hagyományait, működésének tapasztalatait, összegezte az idevágó argumentációt. A kodifikációs mozgalmak legalaposabban kidolgozott 19. századi termékei a büntetőjog kódexei voltak, melyeket a kutatócsoporti tematikában két vonatkozásban is érintettek a kutatások. Egyfelől a büntető anyagi jogi jogalkotás alakulását, másfelől a büntetés-végrehajtás kodifikációjának alapszempontjait. A büntető anyagi jogi kodifikáció egyik érzékeny, s Kelet-Közép-Európában a politikai változások gyakorisága miatt folyamatosan aktuális kérdése a politikai jellegű bűncselekmények tényállásainak kialakítása és gyakorlati alkalmazása, melynek 19–20. századi fejlődéséből származó tapasztalatokat összegezte a kutatás. A büntetés-végrehajtás bizonyos értelemben anyagi jogra is visszaható nagy forradalmát dolgozták fel a kutatócsoport tagjai a 19–20. század fordulójának reformmozgalmait elemezve, összefoglalva azokat a tanulságokat, melyek az éppen zajló büntetőjogi kodifikáció számára is használhatóak lehetnek.
II. Az év folyamán elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények, azok gazdasági-társadalmi haszna
A parlamentek, pártok, parlamentarizmus témakörében 2010-ben kiadásra kerül a magyar parlamentáris kormányzat működésének tapasztalatairól szóló monográfia az Eötvös Kiadónál. Jogállam – nemzetállam témakörében a Jogtörténeti Értekezések kiadványsorozatban jelent meg egy monográfia (Dánia alkotmánytörténete), mely a nemzetté válás és a nemzeti államkeretek kialakulásának vizsgálatába ágyazva taglalta a „régi abszolutizmus” és a „felvilágosult abszolutizmus” korszakát és hatásait a dán alkotmányfejlődésre. Az abszolutizmuskori magyar szabadságküzdelmek közjogi problémáit dolgozza fel a kutatócsoport elmúlt évi tudományos vizsgálódásait összefoglaló monográfia a Rákóczi-szabadságharc alkotmányos képleteiről. A kutatócsoport 2009 decemberében vitát szervezett az abszolutizmus mibenlétéről és terminológiai kérdéseiről. A kutatócsoport tevékeny közreműködésével jött létre az esztendő egyik legjelentősebb történeti publikációja a „Sub Clausula 1989.” A dokumentumgyűjtemény a további kutatások számára is nélkülözhetetlen forrásanyagot biztosít. Ugyancsak jelentős eredménynek tekinthető a hatalommegosztás rendszerében központi helyre kerülő igazgatás tudománytörténeti áttekintése. A törvényalkotás (európai gyakorlat, magyar kodifikációk). A kodifikációs kutatások ebben az esztendőben jelentős tudományos előrelépést jelentenek a kutatócsoport életében, minthogy elkészült Az állam elleni bűncselekmények szabályozása c. PhD-értekezés, s megkezdődött a doktori eljárás. A Jogtörténeti Szemle tematikus számaként jelentette meg a kutatócsoport a Csemegi-kódex elfogadásának 130. és az első büntetőnovella 100. évfordulója okán a magyar büntetőkodifikáció legfontosabb tendenciáiról szóló tanulmányok gyűjteményét. A büntetés-végrehajtás európai és magyarországi fejlődése és kodifikációja egyfajta sajátos modernizációs folyamatot illusztrál. Ezt dokumentálja a kutatócsoport keretében elkészített akadémiai doktori értekezés, mely a 17. századi európai fenyítőházi forradalom magyarországi megjelenését, s a magyar börtönügy első szabályozási kísérleteire tett befolyását vizsgálja a 19. században. A csoport a pénzügyi közigazgatási bíróság döntéseinek összegző, elemző kimutatásait, valamint működésének tapasztalatait több konferencián a szakmai nyilvánosság elé tárta.
III. Hazai és nemzetközi kapcsolatok bemutatása
Miután az MTA ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport a jogtörténet-tudományi kutatások egyetlen, az akadémia által támogatott bázisa, feladatának tekinti az ország valamennyi egyetemen működő jogtörténeti tudományos műhelyének összekapcsolását. Ennek következtében a kutatócsoport által szervezett konferenciákon (A magyar királyság rendvédelme 1867–1945; Abszolutizmus és abszolút monarchia) az ország szinte valamennyi jogtörténész kutatója szerepel, ugyanakkor a csoport tagjai rendszeres vendégei a joghistórikus tudományos tanácskozásoknak. (Ebben az évben a pécsi, jogászképzésről szóló, a győri parlamentarizmustörténeti, a szegedi kodifikációs konferenciáknak.) A kutatócsoport együttműködik más, nem jogtörténeti kutatóbázisokkal is, amennyiben a tematika ebbe az irányba mutat (a Zala Megyei Bíróság, a Magyar Jogász Egylet, a Zala Megyei Levéltár konferenciája Degré Alajos jogi munkássága kapcsán, a Magyar Jogász Egylet zala szervezetének tanácskozása a jogászképzés perspektíváiról, a Magyar Börtönügyi Társaság szervezte konferencia a börtönügy történetének kutatásáról, az MTA VEAB gondozásában tartott konferencia a büntető jogtudományi kutatásokról). A nemzetközi kapcsolatokat két határozott törekvés jellemzi: egyik az Európában betöltött magyar történelmi szerep kibontása, a másik a Kárpát-medencei kapcsolatok ápolása. Részt vett a kutatócsoport az I.C.H.R.P.I. munkájában, vendégül látta Gerhald Kohl és Wilhelm Brauneder professzorokat Bécsből. Megrendezte a csoport a jénai egyetemmel és a rothenburgi Kriminalmuseummal az éves szokásos jogtörténeti konferenciáját, ezúttal a büntetőjogi konfliktuskezelés témakörében. A magyarországi publikációs tevékenységre változatlanul jellemző a kutatócsoport gondozásában megjelenő egyetlen jogtörténet-tudományi folyóirat, illetve a Rechtsgeschichtliche Vorträge német és angol nyelvű kiadványsorozat további füzeteinek közzététele. A pécsi egyetemmel történő együttműködése és az ELTE támogatása tette lehetővé a jogi néprajz – jogi kulturtörténet c. tanulmánykötet publikálását. A csoport nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően több német-magyar tanulmánykötetet publikált.
IV. Fontosabb elnyert hazai és nemzetközi pályázatok rövid értékelése
A kutatócsoport eredményeinek közzétételét a kutatócsoporti költségvetésen túl a Jogtörténeti Szemlében az ELTE, a ME, a KRE, a SZE publikációs támogatása, a további köteteket az OTKA, a PTE, a PPKE, a Fejér Megyei Önkormányzat, a Magyar Piarista Diákszövetség, a Tárkány Szűcs Ernő Alapítvány, a Holub József Joghistóriai Műhely publikációs pályázatai és támogatásai tették lehetővé.
V. Az év folyamán megjelent jelentősebb publikációk, szabadalmak
Barna Attila: Az állam elleni bűncselekmények szabályozása a 19. századi Magyarországon – (PhD-értekezés) 341 o.; Máthé Gábor – Gecsényi Lajos: Sub Clausula 1989. Dokumentumok a politikai rendszerváltás történetéhez. Bp., 2009.; Mezey Barna: „Öszve szerkesztett szövetségünknek kötele” A jogalkotás alkotmányos keretei a Rákóczi-szabadságharcban. Bp., 2009. 356 o.; Mezey Barna: A munkáltatás szerepe a büntetés-végrehajtás történetében (A fenyítőházi modelltől a rabdolgoztató házakig) akadémiai doktori értekezés, Bp., 2009. 544 o.