Eheti szerzőnk Johann Friedrich Struensee német orvos életútját mutatja be.

Eheti szerzőnk a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation történetét mutatja be.

Eheti szerzőnk Dubrovnik (régebbi elnevezésével Ragusa) városának közjogi helyzetét mutatja be a 14. század második felében.

Eheti szerzőnk az 1935. évi kormánymódosítás körülményeit mutatja be.

Szerzőnk Széchenyi Istvánnak a büntetőjogi reformokkal kapcsolatos gondolatait mutatja be.

Szerzőnk Albánia függetlenségének kivívását és Apponyi Géraldine-nak a trónhoz vezető útját mutatja be.

A bejegyzésben az USA alkotmányában szabályozott közjogi felelősségre vonási eljárás első alkalmazásáról olvashatnak.

A bejegyzésben a Hidas községben egykor létezett magyar református templom harangjának ellopásának okairól és társadalmi hátteréről olvashatnak.

A bejegyzésben a Frédéric Durand-Baïssas által a Facebook ellen indított perről olvashatnak.

Szerzőnk a Rapallói Egyezmény megkötésének okait és körülményeit mutatja be.

Szerzőnk a 800 évvel ezelőtt kiadott Aranybullának a magyar alkotmányfejlődésben betöltött szerepéről emlékezik meg.

Szerzőnk a centralisták néven elhíresült reformkori politikai csoportosulásról emlékezik meg.

Szerzőnk a 100 évvel ezelőtt elhunyt utolsó magyar király lemondásának körülményeiről emlékezik meg.

Szerzőnk a dualista monarchia időszakában bevezetett pénzeszközről emlékezik meg.

Szerzőnk a 100 éve született Irínyi József életútjának fontosabb állomásairól emlékezik meg.

A bejegyzés Pikler Gyula életútját mutatja be.

Szerzőnk azt eljárást elemzi jogi és politikai szemszögből, amelynek során valaki az USA Legfelsőbb Bíróságának tagjává válhat.

Szerzőnk a javítóintézetben elhelyezett fiatalkorúak helyzetét mutatja be az első büntetőnovella elfogadását megelőzően.

Irínyi Józsefnek a parlamentáris kormányrendszerre vonatkozó gondolatait ismerhetik meg – útinaplója tükrében.

A bejegyzés az internet létrejöttének egyik kardinális mozzanatát mutatja be.

Szerzőnk a Gerő Ernővel és társaival szemben lefolytatott büntetőeljárást mutatja be.

Szerzőnk az 1971. évi 28. tvr. megalkotásának körülményeit és okait mutatja be.

A bejegyzésben a hagyományos tudás nemzetközi jogi védelmének fejlődéstörténetéről olvashatnak.

Szerzőnk II. Margit királynő regnálásának időszakán keresztül mutatja be a jelenkori dán alkotmányos berendezkedést.

Szerzőnk az elsőfolyamodású bíróságokat érintő 1871. évi reform korabeli visszhangját mutatja be.

Szerzőnk a Bethlen-Peyer paktum megkötésének körülményeit és következményeit vizsgálja.

Szerzőnk a vádlottak elkülönítésének kérdését vizsgálja a tárgyalótermekben.

A bejegyzésben Bodor Györgynek a bukovinai székelyek letelepítésében játszott szerepéről tevékenységéről olvashatnak.

A bejegyzésben Böröcz József életéről és munkásságáról olvashatnak.

A bejegyzésben a 170 évvel ezelőtt született egykori fegyházigazgató életútjával ismerkedhetnek meg.

Szerzőnk az eckartsaui nyilatkozatnak az 1920. évi 1. tc. előkészítése során játszott szerepét mutatja be.

Szerzőnk a 200 évvel ezelőtt született egykori Kúriai elnök életútját mutatja be.

Szerzőnk a kiberjog (újabban: internetjog) vonatkozásában vizsgálja az önálló stúdiummá válás kérdését.

A bejegyzésben Ady Endrének a sajtóirodáról történő elbocsátását követően megindított peréről olvashatnak.

A bejegyzésben a internet szociális dimenzióiról olvashatnak.

Szerzőnk a nemzeti közömbösség kérdését vizsgálja az Osztrák-Magyar Monarchiában.

A bejegyzésben Concha Győző életpályájáról olvashatnak.

Szerzőnk a középkori rendi magánjog egyik fontos intézményét, a fiúsítást mutatja be.

Szerzőnk az amerikai alkotmány es állampolgárság szeptember 17-i emléknapját mutatja be.

Szerzőnk az életfogytiglani szabadságvesztés kialakulását mutatja be.

Szerzőnk Lórándi Tivadar és Szombatfalvi Anna házassági bontóperét mutatja be.

Szerzőnk Magyarország 100 évvel ezelőtt elhunyt, első polgári származású miniszterelnökéről emlékezik meg.

Szerzőnk a hazai csődjogi szakirodalom megszületését mutatja be.

Szerzőnk a miniszterek halálának és temetésének jogi vonatkozású kérdéseit ismerteti.

A bejegyzésben a fiatalkorúak bíróságát létrehozó törvény megalkotása körüli vitákat ismerhetik meg.

Szerzőnk a Fő utcai törvényszéki épület históriáját mutatja be.

Szerzőnk az Egri Királyi Törvényszéknek otthont adó épület történetét mutatja be.

Szerzőnk a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia közötti diplomáciai kapcsolatokat mutatja be Anton von Monts életpályáján keresztül.

Szerzőnk a Püski Sándorral és társaival szemben lefolytatott koncepciós per körülményeit mutatja be.

Szerzőnk a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871. évi VIII. tc. rendelkezéseit mutatja be.

Szerzőnk a Pestvidéki Törvényszék fogházából való leghíresebb szökéseket mutatja be, azok sajtóvisszhangjával együtt.

Szerzőnk az elsőfolyamodású bíróságok rendezéséről szóló törvény elfogadásának körülményeit mutatja be.

Szerzőnk az Osztrák-Magyar Monarchia két birodalomfelét összekötő gazdasági kapcsolatokat értékeli.

Szerzőnk az 1871. évi ügyészségi törvény megalkotásának előzményeit és elfogadásának körülményeit mutatja be.

Karácsony András Carl Schmitt munkásságának értékeit mérlegeli eheti blogbejegyzésében.

Szerzőnk az amerikai Alkotmányozó Gyűlés első munkanapjáról emlékezik, annak 234. évfordulóján.

A bejegyzésben az irodalmi művek egyik központi kérdéséről, a házasságról olvashatnak - jogtörténeti szemszögből.

Szerzőnk a két világháború közötti időszakot vizsgálva mutatja be a miniszteri állások "sokszínűségét".

Szerzőnk az Országbírói Értekezlet összehívásának kérdését vizsgálja.

Szerzőnk a gyermekek érdekében történő állami beavatkozás alapjául szolgáló doktrínát mutatja be.

Szerzőnk a modern büntetőjog megteremtőjének gondolatait mutatja be a börtönök világát illetően.

Szerzőnk a patvarkodás fogalmát mutatja be.

Szerzőnk a 100 évvel ezelőtt, a Horthy-korszakban elfogadott rendtörvényt mutatja be.

A bejegyzésben a Nógrád megyei politikus életútjával ismerkedhetnek meg.

Szerzőnk a dán Kelet-Indiai Társaság történetét mutatja be.

Szerzőnk Zsitvay Leó ítélkezési tevékenységéből mutat be két esetet, köztük az első, az 1896. évi kódex alapján tárgyalt ügyet.

Kutatócsoportunk vezetője Eötvös Józsefnek a modern hazai börtönügyi tudományosság megteremtésében játszott szerepét mutatja be.

Kutatócsoportunk együttműködő kutatója az igazságszolgáltatás egyik jellegzetes jelképét mutatja be.

Szerzőnk azt vizsgálja, hogy Eötvös József miért nem tudott "klasszikussá" válni az európai államelméletben.

Szerzőnk Ferenc József szerepét mutatja be az államügyek intézésében.

A szerző bejegyzésében a 160 évvel ezelőtt elhunyt Eötvös József nemzetiségpolitikai nézeteit mutatja be.

A bejegyzésben az 1861. évi Országbírói értekezlet összehívásának előzményeiről és körülményeiről olvashatnak.

Beke-Martos Judit Joe Biden beiktatásáról ír eheti blogbejegyzésünkben.

A bejegyzésben a Ferenc József és Kabinetirodája közötti munkamegosztásról olvashatnak az Osztrák-Magyar Monarchia idején.

A szerző az első világháború során elárvult gyermekek állami gondozásának jogi hátterét mutatja be.

A szerző írásában a Berettyóújfalui Járásbíróságnak otthont adó épület történetéről olvashatnak.

A szerző Svájc menekültügyi és külpolitikai döntéseiröl ír eheti bejegyzésünkben.

Az írás rövid anekdotával emlékezik a legtermékenyebb magyar börtönépítészre, Wágner Gyulára, születésének 169. évfordulója alkalmából.

Bódiné Beliznai Kinga írásában az üzemi baleset fogalomkörének kiterjesztéséről olvashatnak.

Külsős szerzőnk írásában azokat a kihívásokat mutatja be, melyek a nemzetközi jogot fejlődése során és jelenkorunkban is meghatározzák.

A bejegyzésben a köztársasági államforma magyarországi bevezetésére irányuló kísérletekről olvashatnak.

Karácsony András bejegyzésében a forradalom szó jelentésváltozásait mutatja be.

Nagy Noémi a nemzetiségi egyenjogúság kérdését vizsgálja a dualizmus kori Ausztriában.

Beke-Martos Judit a 2020. november 3-án esedékes amerikai elnökválasztás apropóján mutat be néhány történelmi példát.

Külsős szerzőnk írásában az internet születésének 30. évfordulója alkalmából emlékezik meg a világháló létrejöttének körülményeiről.

Kutatócsoportunk vezetőjének, Mezey Barnának írásában a tömlöc intézményének, valamint fogalmának eredetéről olvashatnak.